,,Jin, el kell utaznom."
Elmosolyodva ütöm le a hangokat a zongorán, ahogy megannyiszor csak az orgánumát hallom visszhangozni a fejemben és a mondatokat, amelyek tegnap este hagyták el ajkait.
,,Aludj velem."
,,Egy hónap múlva találkozunk."
,,Nézni foglak a tévében."
,,Drukkolok majd neked."
,,Nehogy elfelejts a rajongóid miatt."
,,Vigyázz magadra."
Apró hangok a billentyűkön, csekély érzelmek vegyes, keser-édes tömke-lege, deszka nyikorgás a puha tappancsok alatt, nyári falevelek morzajelei, ahogy lágyan érintik az ablak üvegét. Bizsergés, mely a tarkótól a lábujjakig tart, kellemes, fátyolként vállaimra boruló magány. Elhagyatott könnycseppek hada az ingem ujján.
,,Szeretlek."
