My Mona Lisa // The Vamps ff. //

5

Reggel arra ébredtem, hogy Connor szólogat.

-Lisa! Lisa kelj fel! Lassan indulunk.- én a fáradságtól még a szememet nem tudtam kinyitni, nemhogy beszéljek... Emiatt csak meglöktem egy kicsit, de ahogy észleltem ez neki váratlan volt, mert a földön kötött ki.

-Reggelt!- szólaltam meg az esés után. Miután sikerült annyira felébrednem, hogy eltudjak készülni beletelt egy 10 perc, hogy kijöttem a fürdőből.

-Ha tudtam volna, hogy ennyi ideig készülődsz, akkor már lementem volna enni.- nézett fel a telefonjáról. 

-Hé! Pedig siettem.- nevettem el magam, mert nem tudtam komoly maradni.

-Inkább menjünk. A többiek már lent esznek.- fogta meg a csuklóm és kihúzott az ajtón. Leérve vettünk magunknak kaját, majd leültünk a többiekhez.

-Jó reggelt!- köszöntünk egyszerre Con-nal. Mind a ketten egy reggelt megszólalást kaptunk.

-Meddig voltatok fent?- néztem rájuk.

-Fél egy. Mondjuk nem ez a baj. Tris egész este motyogott a fülembe.-válaszolt Brad és ránézett az említettre.

-Tipikus Evans...- nevettem el magam majd adtam neki egy ölelést. Végül is rokonok vagyunk, vagy mi. Miután megettük a reggelinket be is szállhattunk az autóba, mert próbálniuk kellett. Na igen, a próba. Nem nagyon csináltam semmit, csak néztem ahogy a fiúk behangolnak, elpróbálnak 1-2 számot. Szóval szétuntam a fejem. Amikor elegem lett a semmit tevésből bementem a VIP részre, na ott nem volt olyan sok ember, mint kint a nézőtérnél. Leültem és elkezdtem írni a jegyzetembe, hiszen mindig is ezt csinálom.

-Hé Lisa! Mit csinálsz te itt?- hallottam egy hangot felettem. Szerencsémre csak Joe volt az.

-Csak írok.- mondtam kicsit zavartan.

-Megnézhetem?- nyújtotta felém a kezét.

-Nem! Még nincs kész.- mondtam, de ezzel ki is vette a kezemből. Majd hangosan felolvasta.

  Megszűnni csak egy pillanatra,

De valami mintha ide láncolna.

Az érzés ami legbelül harcol,

Hogy kitörjön onnan a sötét világból.

Sírni tudnék, de nem lehet.

Letörlöm a könnyeket.

Valami belülről fojtogat,

Megöli a vágyakat.

Túllépni rajta nem lehet.

Akár egy folytonos körmenet.

Bár könyörögsz, ez már nem segít.

Csak remélni tudsz, hátha az javít.  

-Ezt komolyan te írtad?-adta vissza a telefonom.

-Igen. Ha egyedül vagyok, akkor jön az ihlet.- raktam el a telefonom.

-Na jó ez durva volt!- jöttek oda a fiúk. Én csak értetlenül néztem rájuk.

-Jó szöveget írtál kislány!- karolt át James. Mondjuk ő 182 cm én meg 168, végül is. Na itt már piros lehetett a fejem , de mint mindig Tris-nek rá kellett tennie.

-Ez még az én főztömnél is ütősebb.- röhögte el magát. Mondjuk ahogyan ő főz... A palacsintát is odaégette múltkor. Inkább nem is mondom el hol végezte szegény. 

-Na jó gyerekek! Ti menjetek lepakolni, mert elmegyünk eszünk valamit.- utasította őket Joe. Hát az evésből konkrétan nem lett semmi, mert az addig oké, hogy kifizettük a kaját, de nem volt már időnk ott megenni. Mivel telefonáltak, hogy  a rajongók már elkezdtek várakozni az épület előtt. Megint a kocsiban ettünk. Amikor oda értünk nem számítottunk arra ami az épület előtt fogadott minket...

Sziasztok embik! Itt az új rész. Sajnálom, hogy eddig inaktív voltam. De nemsokára hozom a kövit. xo