Az életed itt a színdarab minek magad írod könyvét,
Te írod a darabot de nem te választod a színdarabot,
Színpadon állva, látom a vágyad látom, hogy mit érzel,
hogy kitől mit remélsz. De te csak álarcod mögé bújsz,
Lelked bánatát takarva egy mosollyal lépsz be a darabba,
Álarcod mögé nézve, darabokra vagy törve, nem mutatod
ha fáj mert félsz hogy a darabból kiesel, sírva futok hozzád,
hogy az álarcodat levegyem és könnyes szememmel mondjam el
hogy végül mit érzek!
