A csend áldása

hatodik fejezet

-Mondtam, hogy gyanús.
-Ugyan tesó, mindenkinek vannak titkai. Ami azt illeti, nekünk is van egy pár.
Erre Jack nem felelt, csak mérgesen nézett testvére szemébe, amelyből csak úgy sugárzott a magabiztosság.
Kettejük közül Carlos volt mindig a naívabb és ezt úgy tudta előadni mintha biztosan tudná, hogy az, amit ő gondol az csakis igaz lehet. Jack persze mindenkiben csak a rosszat látta és ezért elég nehéz volt a bizalmába férkőzni, de ha ez megtörtént akkor nála rokonszenvesebb személyt keresve sem talál az ember, legalábbis Carlos így gondolta.                                                                               -Hagyjuk, hadd duzzogjon magában. Most az a fontos, hogy van valaki aki segit és nem az hogy mit titkol el előlünk.                                                                                                                                                                       -Rendben. - duzzogott Jack                                                                                                                                                  -Amugy mit akartál mondani a hazaúton, találtál valmit?                                                                                     Erre Jacknek felcsillant a szeme.                                                                                                                                    -Találtam egy zárt vasajtót egy barlangban, amin rajta volt a jel.                                                                       -Csak nem...                                                                                                                                                                             -De, végre találtunk egyet. Holnap hajnalban indulunk...                                                                                 - és kinyitjuk. fejezték be egymás mondatát                                                                                                             -De van egy bökkenő.                                                                                                                                                          -Hányan vannak bent?                                                                                                                                                            -Eddig egy árnyékot láttam, max kettőt.

Erre mély, elgondolkodó csend telepedett.                                                                                                         -Rodrigonak ne szóljunk?                                                                                                                                                   -Hogy az éjjel elúzzon a cuccainkal eggyüt és bezárkózzon oda, minket itthagyva? Nem. Majd ha odaértünk akkor elmondjuk neki.                                                                                                                                   -Lehet, hogy azt se tudja mi az.                                                                                                                                       -Annál jobb. A tudatlansága még a hasznunkra lehet. Na mindegy, ma este te vagy az őrszem.      - Jó, holnap találkozunk.           

                                                                                            ***

Jack egyhelyben állt a félelemtől megdermedve, és csak nézte anyja fájdalomtól megbicsakló arcát akinek szája visításra nyilt, de Jack nem hallott semmmit, csak a saját ziháló lélegzését. Testvérének eltakarták a szemét és befogták a fülét. -Egy rohadt teszt volt az egész. Heti tízszer is csináltak ilyet a testi fájdalomtól kezdve, az elme megtévesztéséig. Nem bírt mozdulni, ami egy rémes tehetelenség érzetet adott neki. Hirtelen megváltozott a környezet. Egy autóban ült és erejtették előle a testvérét 15km-terrel odébb. Azt várták el tőle egyre erőszakosabban, hogy találja meg, de Jack nem érezte sehol fivérét. Ekkor érezte először magát igazán egyedül. Lehet hogy sok tudós őr és sofőr vette körbe, de mégis úgy érezte hogy egyedül él az egész bolygón.      Ekkor felriadt, zihálva kapkodta a levegőt és nyugtatni kezdte magát, hogy ez csak egy rossz álom volt .                                                                                                                                                                      -Ugye tudod hogy ezeket nem csak te látod! Jack ekkor vette észre, hogy testvére őt nézi. Tágra nyílt kék szemeiben az aggodalom és a megnyugvás furcsa keveréke látszott.                                        -Mostanában csak egyre rosszabbak.                                                                                                                            -Ez lehet, hogy egy jel.                                                                                                                                                          -Mégis milyen jel, hogy nem tudunk elszakadni a múltunktól?                                                                        -Nem, én úgy érzem, ez valami figyelmeztetés. Arra, hogy készüljünk fel a legrosszabra.          
                            ***
-Még nem állnak készen. 

-Biztos hogy ez a legjobb módszer? Kérdezte egy sovány félénk hang.

-Amig nem küzdik le a múlt félelmeit nem állhatnak szembe a jövövel. Még várunk had lássuk mire képesek.

-De uram...

-Szólj a Bunker klánnak, had nehezítsük meg a dolgukat!

-Igenis uram.