3. fejezet

430 42 7
                                    

Lassan összekapartam magam a padlóról, majd elkezdtem feltörölni bíborvörös véremet.

Sajgott a hátam, s a kosszal keveredett véremtől elkapott az émelygés.
A rózsacsokrot elhajítottam a sarokba a rongyal egyetemben, majd a falnak támaszkodva öleltem át térdeimet.

Forró könnycsepjeim utat törtek maguknak.

-Miért? Miért? Miért?..-Suttogtam magam elé, majd tenyerembe temettem arcomat.
Hevesen kapkodtam a levegőt, úgy éreztem, mintha ezek a falak egyre jobban közeledtek volna.

Az ajtó hosszas nyikorgására lettem figyelmes, majd egy lila hajú lány lépett be rajta.
Könnyes szemeimmel homályosan láttam, igyhát nemigen tudtam mit akar csinálni.

Gyors léptekkel közeledett felém, majd leguggolt hozzám. Végigsimított gerincoszlopomon, majd mikor a legnagyobb sebet érintette felszisszentem.

-Vedd le a pólód.-utasított, amit én csiga tempóval, de végrehajtottam.

Ellátta sebeimet, meglepően gyengéden, gondosan odafigyelve nehogy fájdalmat okozzon.

Miután végzett segített felvenni egy tiszta, fekete pólót.

-Nem sokáig maradsz itt, ígérem. Ha jól viselkedsz hamarabb kijutsz ebből a porfészekből mint hiszed.-Egy gyengéd mosolyt küldött felém.

-K..k..-Dadogva próbáltam kinyögni egy árva köszönömöt, de még ez se ment. Mintha a torkomban ezernyi porszem lenne.

A lány csak biccentett majd kisétált az ajtón.

Nagynehezen feltápászkodtam a hideg kőről, majd feltérképeztem a "szobát" vagy inkább börtönt, ahol vagyok.

A falon egy ablaknak nem nevezhető rés helyezkedett el, melyen meglepő módon rácsok voltak.

A szürkeségben csupán a véremtől virító, alapból hófehér rongy látszódott, mellette a szintén véremmel díszített hófehér rózsacsokor.

Talán valami üdvözlő ajándék? Pff..

Leültem a földre, majd hátradőlve a hideg padlón bámultam a plafont. Most mit fogok tenni?

Gyenge vagyok és félek.

Lassan összehúzom magam magzatpózba, s akármilyen hihetetlen, elnyomott az álom.

Nemsokkal később, elkezdtem ébredezni.

-Dobjátok be.-Hallottam meg annak a fasznak a hangját. Ösztönösen összébbhúztam magam, majd leszorítottam szemeimet, s szapora légzésemet próbáltam kontrollálni.

Egy hatalmas dübbenést hallok magam mellett, majd az ajtó csapódását, s a zár kattanását.

Félénken felkelek, majd egy barna hajú fiút látok meg halkan szipogni a földön.

Kíváncsian, négykézláb közelebb mászok hozzá, majd megsimítom a haját.

Könnyes, ártatlan szemeivel rám mered, könnyei megállás nélkül potyognak. Cseresznye színű szájából kíserkent a vér.

Mikor jobban kitudtam venni alakját a homályban, a pillanatnyi sok miatt hátrébb ugrottam. Az egyik kézfeje teljesen megvolt csonkítva. Ujjainak nyoma sem volt, az alvadt vér hozzászáradt a bőréhez.

Mi a fészkes faszomat tettek vele? Velem is ez fogják? Ugye nem..

Lassan kifújtam a levegőt, majd segítettem az idegennek felülni.

-M-mit tettek veled? Miért..?-Hangom többször is elcsuklott. A fiú lassan felnézett rám, barna íriszei kétségbeesetten kutatták az enyéimet.

Miután látszólag megnyugodott, pólójába tekerte kézfeje megcsonkított "maradványait".

-Ki kell innen jutnod.. megfog erőszakolni.. a-aztán..-Újra utat törtek könnyei. Rettenetesen sajnáltam szegényt. Gyengéden megsimítottam vállát.-Ha ha nem vagy jó akkor megbüntet é-és..

-Nem kell többet mondanod..-suttogtam alig hallhatóan, de biztos voltam benne hogy ő érti.-Mióta vagy itt?

-Lassan már 3 éve..

-Vannak többen is?

-Rajtam kívül még ketten. A többieket vagy eladta vagy rosszabb..

A zár kattanására hirtelen felkaptuk fejünket, majd ijedten meredtünk az ajtóra.
Mr. Köcsög lépett be az ajtón, egy nagy állattal a háta mögött.

-Na jól szórakoztatok? Megtudhatnám mi volt a téma?-Egy undorító vigyort küldött felénk.

-...-egyikünk sem válaszolt csak lehajtottuk a fejünket.

-Hát így állunk. Nos Eita tőled többet vártam, dehát az ember manapság kiben bízhat?-A széles vigyor egy komor arckifejezésre váltott.-Vidd innen.-Utasította a mögötte álló férfit, aki habozás nélkül felkapta a fiút.

-Ne ne egyél amit ad ne egyél belő- A férfi egy rohadt nagy nyakast adott Eitának, aki rögvest elájult. Gyors léptekkel kisétált az az állat vele.

Rémülten összébbhúztam magam, mikor Ő felém vette az irányt.

-Hoztam neked húslevest.-Mosolyogott betegesen rám.

Sziasztok! Azta, jó rég volt rész, tényleg itt volt már az ideje :D
Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett nyomj egy csillagot és írj kommentet :)
(következő rész nem tudom mikorra várható!)

Fehéren-feketén Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang