Red Rebels - Vörös Lázadók

1.

Blah. Ma megyünk ebéd után a suliba beiratkozni, meg mindenféle papírokat intézni.

11 óra múlt. Én még aludtam volna, de az én drága szüleimnek muszáj volt felébreszteniük engem.

Miután megkajáltam, gyorsan felmentem a szobámba és átöltöztem. Fekete ujjatlant húztam zöld rakott szoknyával.

- Kislányom! Indulhatunk?- nézett be apukám a szobámba.

-Pillanat!- még gyorsan megnéztem magam a tükörben- Mehetünk!

Felkaptam még egy kistáskát is.

Tudni kell, hogy én IMÁDOM a kistáskákat. Több, mint 20 darab van otthon.

Naszóval. Ja, igen indultunk. Gyalog mentünk, mivel a suli közel volt. Csak két utcányira a lakásunktól.

Az iskola hatalmas volt! Beléptünk a kapun, és megkérdeztük a portást, hogy merre van az igazgatói iroda.

- Első emelet.- válaszolta mogorván.

- Elnézést, de konkrétabban?- apa elkezdett akadékoskodni.

- Ki lesz írva, hogy IGAZGATÓI IRODA , szóval, ha kérhetem ne rabolja az időmet. Köszönöm.- azzal visszafordult az újságjaihoz.

- Öööö... gyere apu, inkább menjünk, mielőtt még jobban feldühítjünk.

Az irodát tényleg hamar megtaláltuk.

Bekopogtattunk, és bementünk.

-Áh, bizonyára Mr. Back és a lánya, ha nem tévedek! Örvendek!
Üljenek csak le!

- Sajnálattal kell közölnöm, hogy az iskolánkban elfogytak a férőhelyek, és ezért az ide beiratkozó diákok egy részét másik iskolákba kellett áthelyezni. A környéken, csak a mi iskolánk, valamint két másik iskola működik. Az egyik öt utcával feljebb található. Ez egy igen kemény, elit iskola. Ide vegyesen járnak a fiúk, és a leányok. Viszont nagyon nehéz bekerülni.

- És a másik iskola?- apa kissé lelombozódott. Rossz emlékei vannak az ő régi sulija mellett lévő elit iskoláról.

- Hát, esetleg ha nincs más megoldás, oda is áthelyezhetjük a kisasszonyt. Megoldható, de ....- itt közelebb hajolt- az egy fiúiskola.

- És nincs a közelben más lehetőség esetleg?

- Sajnálom, de a többi iskola már a város másik felén található. És a reggeli forgalom miatt, két órával elöbb kéne kelniük minden nap, hogy beérjenek.

- Hát renden, köszönjük. Átgondoljuk.
-apa felállt.

- Csak ne sokáig gondolkodjanak! Hamarosan lejár a jelentkezési határidő! Viszont látásra!- köszönt el tőlünk.

- Viszlát!

Hazafelé mindketten csendben ballagtunk.

Otthon anyu megkérdezte:

-Na, mindent elintéztetek?

-Hát, őszintén szólva nem. Sajnos, az iskolában nem volt több hely. Két iskola van még a környéken. Egy elit iskola, de oda nagyon sokat kéne fizetni, vagy van esetleg még egy megoldás. Egy Fiúiskola.

- Na de drágám! Mégsem küldhetjük Amyt fiúk közé!- anya felháborodott.

- Öhm... Nem azért, de én is itt vagyok!- utálom, ha levegőnek néznek.

- Kislányom, menj a szobádba, majd mi kitaláljuk hova járj. Mi tudjuk mi a jó neked.

- Hát jó. Köszi, hogy eldöntitek helyettem. - dühösen bementem a szobámba, és bevágtam az ajtóm.

____________________________________________________________________________