Red Rebels - Vörös Lázadók

4.

-Hát te meg mit keresel itt?-döbbentem le.

-Az nem kérdés, viszont az, hogy te mit, az rejtély számomra- Peter megdöbbenve nézett rám- Mivel ez az én bandám.

-Harry mondta, hogy nyugodtan jöjjek ide, mert meg akar ismertetni pár emberrel.

-Harry? Harry Forst? A legjobb haverom Harry Forst?- akadt ki- HARRY!!!

-Hali! Mizu?-jött oda az említett mosolyogva.

-MI AZ, HOGY MIZU? Ő HOGY KERÜL IDE?- folytatta kikelve magából Peter.

-Igazából gondoltam, hogy ő is jó csapattag lehetne...-szólt a vállát vonogatva.

-De Ember, ő LÁNY!

-Igen, és?

-És... BAZDMEG. Nem kéne itt lennie!

-Hahó, nem azért, de én is itt vagyok!-mondtam megrökönyödve.

-Kuss!-Ripakodott rám a ,,vezér"- Gyere Forst, megbeszéljük máshol!

Azzal elhúzta újdonsült barátomat egy fakunyhó felé, otthagyva engem.

       
        _______kis idő múlva_____

-Na jó, úgy döntöttem, hogy maradhatsz. Viszont én fogom kiszabni mi lesz a fokozatod, és milyen feladatokat fogsz ellátni.-magyarázta, de engem nen nagyon érdekelt semmi, csak az, hogy maradhatok!!

-ÉS közlegény... jelen esetben közleány fokozaton leszel. A fölötted lévő fokozatok a tizedes, százados, ezredes és a tábornok, aki természetesen én vagyok. Minden fölötted álló parancsát, kérését teljesítened kell teketória nélkül. Amennyiben nem látod el jól a feladataidat, büntetésst vagy kizárást kapsz.-folytatta.

-Jólvan már kisköcsög, értem én, nem kell egy egész szabálykönyvet az agyamba ültetni!-háborogtam.

Ekkor hirtelen elkapta a csuklómat, megszorította és haragosan a szemembe nézett.

-Te. Nekem. Nem. Szólsz. Be. Világos?-dühösen nézett rám, de én álltam a tekintetét.

-Hagyjad már, öregem, még megijeszted!- vett védelmébe Harry.

-Ó, én nem úgy veszem észre, sokkal inkább mintha, megjött volna a kedve a kisasszonynak feleselésre. De mint mondtam itt hozzá kell szoknia, hogy engedelmesen viselkedjen irányomba-beszarok, most komolyan elkezdett itt szentbeszédet tartani?

-Az még nem azt jelenti, hogy Te vagy itt az Isten, és mindig csicskáztathatsz-szóltam vissza, de ekkor már nagyon dühös voltam.

-Jaj, de aranyos vagy, csak, hogy ki kell ábrándítsalak. Itt KIBASZOTTUL Én vagyok a főnök. És már csak át kell esned a beavatáson.

Peter szemszöge

Olyan édes, azt hiszi, mert mivel ő idejött mindent felbolygathat a jelenlétével. Csak, hogy ez nem fog megtörténni, bár az sok mindent megváltoztat, hogy lány, és hozzá kell tenni, hogy itt rohadt sok fiú van, és nem szeretném, ha az esetleges "szerelmi szálak" megbontanák a rendet. Az igazat megvallva tényleg jól néz ki, de a modora borzalmas. Ideje egy kis engedelmességre nevelni. Ó, és a beavatás! Ki kell találnom valamit! Ez jó móka lesz...