Red Rebels - Vörös Lázadók

7.

Hirtelen az ellenséges gyerekcsapat gyűrűjében találtam magam. Kissé kétségbeestem. Hátul a két karomat erős kezek tartották fogva.

Egyszer csak szétnyílt a kör, és egy magas alakkal találtam magam szemben. Haja két oldalt fel volt nyírva, felül összekötötte lenőtt haját. Tekintete szigorú, már-már ijesztő volt.

-Nocsak, egy kislány! Mit keresünk ilyenkor ebben a sötét, rémséges parkban?-szólított meg a copfos.

-Semmi közöd hozzá, és nem vagyok kislány! Engedjetek el, vagy szólok a barátaimnak!- közöltem velük szándékaimat.

-Hogy felvágták a nyelvét! A Vörösökkel lennél? Nem gondoltam volna, hogy újabban már lányokat is alkalmaznának, de tetszik az ötlet -kacsintott rám- már, ha érted mire gondolok!

-Pff... Perverz állat! Nincs dolgom veletek, viaskodjatok a fiúkkal!-kezdtem kétségbeesni.

-Naaa, ne legyél már ilyen, kislány, gyere velünk, hidd el, be...

Ekkor szerencsére (végre-valahára) megjelent a felmentő sereg. Pontosabban csak Harry jött, de már így is megkönyebbültem.

-Na, úgy látom fiúk, lassan vége lesz a bulinak, megjelent a főnök kiscsicskája!-morogta az ellenséges vezér- Pedig jól szórakoztunk! Mindegy, amúgyis csak ezért jöttünk- közölte, majd átnyújtott egy levelet.

-Várj, ez mi?-kérdeztem értetlenül.

-Csak adjátok oda Peter Westnek! Fiúk, hátra arc! És in-dulj!-vezényelte és kimásztak a keritésen.

Majd mikor leküzdötték az akadályt, masírozva vonultak el.

Pár pillanat múlva újabb gyerekcsapat lepett meg minket. Csak most szerencsére a mi csapatunk közeledett.

-Hangokat hallottunk, és úgy láttuk, hogy a konkurencia valahonnan innen jutott ki a Grundról, számításaink alap....

-Jól van, elég lesz Ball százados, most nem ez a legfontosabb!-csitította a fiút izgatottan a vezérünk- Forst főhadnagy! Jelentést kérek!

-Kapitány Úrnak tisztelettel jelentem, egy papirost hoztak!-nyújtotta át az említett tárgyat.

Peter összeráncolt szemöldökkel olvasta végig a levelet. Percekig csak álltunk csendben, és vártuk a reakcióját.

Pár kínos, csendben töltött másodperc múlva lassan felhajtotta fejét.

Tekintetéből nemigen lehetett kiolvasni semmit.

Majd komolyan és fegyelmezetten így szólt:

-Hadüzenet.