Kpop Idol×Reader Imagines

BTS_Taehyung imagine

Bocsánat, hogy ennyit késtem ezzel a résszel, de valahogy elfelejtettem a wattpadot. Sebaj, itt is lennék a következővel amit KimSeoyeon38 -nak írtam. Remélem megfelel a kérésednek. Kezdjük is. (tudom, hogy nem a legjobb, de nem igazán tudtam belőle jobbat kihozni:(..)
______________________________

Az edzőterem sarkában ülsz, és a kulacsodat meghúzva azon gondolkodsz, hogyan is szerezhetnéd meg magadnak Taehyungot. Vagy legalább elérni, hogy tudja, hogy létezel. Meguntad már a folyamatos sóvárgást utánna, így lépni szeretnél egy picit felé.

Éppen az 5 perces szünetet töltöd, ahogy mindenki más. Őt kivéve. Igaz, nem a táncot gyakorolja de boldogan ugrál és új lépéseket talál ki. Ahogy végignézel rajta nem tudod megállni, hogy ne mosolyodj el.

Pár perc elteltével az edző lép be a terembe tapsolva. Ez jelzi a szünet végét. Ahogy mindenki beáll a helyére el is kezdi magyarázni a feladatot.

-Szóval Éééédeseim, a mai második feladat egy teljesen más feladat lesz, ugyanis nem Hip-hop -ozni fogunk, hanem a társastánc rejtelmeibe kóstolunk bele. Hiszen ez a modern tánc lényege, nemigaz Drágáim? Lássuk csak kinek van hozzá valamennyi köze is?- pár ember feltette a kezét jelzés képpen.

Őszintén szólva nagyon meglepett, hogy Tae keze is a levegőben volt, de nem tudtál sokáig agyalni, mert az edző folytatta.

-Na akkor Cukorbogyók!!-csapja össze tenyerét.- Mindenki válasszon egy párt magának és tanítsa meg pár alap lépésre! Edzés után szóljatok ha elmentetek, hogy be tudjam zárni az ajtót! Jó táncikálást! -szökdécsel ki a teremből.

Miután kilép a teremből ez a nő mindig elgondolkodsz, azon, hogy miért ide jársz órákra. Biztos, hogy nem komplett. Ahogy beszél, meg a mozdulatai. Mindegy is.

Félve fordulsz a többiek felé, akik már nagyban tervezgetik, hogy ki kivel lesz. Szemeiddel reménykedve tekintesz Tae irányába, aki kivállik a tömegből, majd elkezd feléd sétálni. Először, azt hiszed, hogy valaki máshoz megy, de mikor megállt előtted rájössz, ez nem így van.

-Lennél a párom? -kérdezi édes mosollyal.

-Öhm persze. -pirulsz el egyből, hiszen nem egyértelmű a szó.

-Oké akkor kezdjünk is hozzá!- teszi bal kezét a csípődre és közelebb von magához.

Valaki beindította a zenét, és elkezdtetek keringőzni. Sosem tudtad igazán régebbi táncokat, de vele most zökkenőmentesen ment. Kis idő után nem lehetett volna kirángatni sem a kezei közül. Átjárta a zene minden procikádat, s majdnem eggyé válltál már vele, de valami megzavart. Ez a valami, a zene végét jelentette. Eddig mindig újra indította valaki, ám már senki sem volt a teremben rajtatok kívül.

Az a kínos pillanat, amikor elváltatok, örökké beleégett az agyadba. Paradicsom vörös fejjel botorkáltál az innivalódért, és a lehető legtöbb vizet engedted le a torkodon, csak, hogy ne kelljen szembefordulnod Taehyunggal. De ez az idő is bekövetkezett, és dafogva, de elkezdtél vele beszégetni.

-N-nos hát akkor szerintem én megyek is....-fordulsz meg és elindulsz az ajtó irányába, de az illető visszaránt.

-El sem köszönsz T/N ? -keresi a szemkontaktust.

-Öhm..én ne- szakít félbe egy csókkal.

-Mostmár mehetsz! -neveti el magát a tarkóját vakarva.

Te csak újra szenvedélyes csókba invitálod mivel erre vágytál a legjobban az utóbbi időben és nem csak Ő hozhat téged zavarba.

Reakcióját már nem láthattad, mert egy kedves személy fanolása közbeszakított titeket.

-ISTENEEEM!! WÁÁÁH! ÉN ÚGY TUDTAM, HOGY LESZ KÖZTETEK VALAMI ! OLYAN CUKIK VAGYTOK NEMBIROOM! -áll az ajtóban az edzőtök, ti pedig még fel sem fogtátok, hogy mi van. Egy kis idő után már csak nevettek a baromságán.

Ami végülis nem is olyan nagy baromság mert belül te is ugyan úgy éreztél mint ő.

Azon az estén kézenfogva kísért haza, és kétségtelenül a legjobb estéd volt...

~A türelem rózsát terem~