Egy szívességgel kezdődött ❤️

2. fejezet

Az Oázis felé vezető úton végig nevettünk.  Zsaniék azzal ugrattak, hogy el ne piruljak majd Márk előtt, holott jól tudták, hogy nem vagyok az a pirulós kislány.
Mikor beléptünk az Oázisba Antónia ikertestvére fogadott minket.  Már Alexen is látszott, hogy már várt ránk.
- Sziasztok, végre már megérkeztetek.  Márkék már beültek háta.
- Márkék? - kérdeztem rá mert nem tudtam, hogy ki van még itt.
- Igen, itt van az uncsi tesója Vanda is.  Tudod aki eggyel alattunk jár.
- Jaaa az a kis szőke hajú?
- Igen ő lesz az.
- Jaj tesó hallgassatok már inkább menjünk és köszönjünk nekik. - mondta Antó.
- Hát jó menjünk - értett egyet testvérével Alex - Amúgy Kori nagyon jól nézel ki - tette hozzá egy kacsintás keretében,  ami valljuk be nagyon meglepett.
Mikor odaértünk a boxunkhoz persze, hogy Zsani úgy rendezte,  hogy valahogy de Márk mellé üljek,  pedig pont ezt akartam elkerülni.
Van egy olyan sejtésem, hogy hosszú este elébe nézünk.
Miután mindenki elfoglalta a helyét beszélgetésbe kezdtünk. Egy idő után már csak arra lettem figyelmes, hogy Antó mit kérdezett Márktól.
- Ja és Márk nem úgy volt, hogy jön még pár barátod? - mire Márk csak ránézett és elmosolyodott.
- De az előbb üzentek, hogy pár perc és itt lesznek - felelte Márk.
- És amúgy ismerjük őket vagy ők a másik suliba járnak ? - kérdezte Zsani.
- Szerintem nem ismeritek, de úgy látom, hogy már megjött szóval nemsokára megismeritek egymást. Most meg megyek és szólok nekik - azzal Márk felállt, hogy szóljon a barátainak.
Márk távozása után rögtön Alex vette át a szót.
- Halljátok csajok nem tudtok nekem valami jó csajt akivel érdemes lenne kavarnom és utánna meg nem nem ragaszkodna annyira hozzám?
- Fúj, legalább ezt ne elöttem beszéld meg kérlek. - mondta Antó s Zsanival mi hangosan felnevettünk. Imádtuk figyelni ahogyan az ikrek veszekedtek. Nem lehetett megunni.
Észre sem vettem, hogy közben Márk visszajött s visszaült mellém s a barátai is helyetfoglaltak velem szembe.
- Na skacok bemutatnám nektek az osztálytásaimat. - mutatott be először minket Mák.
- Ő itt - mutatott Zsanira - Veréb Zsanett. Ők - mutatott most Alexékre - a Sipos ikrek Antónia és Alex. És ő - ezzel rám mutatott - Mándi Kornélia. - ezzel befejezte a mi bemutatásunkat.
Skacok ezek az idióták pedig a legjobb barátaim Pap Beni és Dobosi Kevin. -mutatta be őket is Márk s én csak most vettem a fiúkat igazán szemügyre.
Beninek aki Zsanett mellett ült kék volt a szeme és szőke a haja, s kis cuki bbapofija volt. Mindent összevetve nagyon aranyosan nézett ki. Mint egy igazi szőke herceg.
Miután megfigyeltem Benit át tértem jobban szemügyre venni Kevint is.
És jóságos Kisjézus. Mikor abba a csodálatos zöld szemébe néztem én aww. Életembe még nem láttam olyan gyönyörű zöld szemek mint az övé. Eddig a kéket tartottam a legszebbnek, de a Kevin zöld szeme szinte ragyogott.
Hirtelen észrevette, hogy őt nézem és elmosolyodott s én is kis idétlenül viszonoztam a mosolyát.
És igen megint elbambultam amiből aztán Márk hangja szakított ki.
- Kevin a Rebeka nem fog már jönni ? - kérdezte Márk.
- Ki az a Rebeka? - kérdezte meg Alex.
- Ő a barátnőm és nem nem fog jönni mert a nagyszüleihez kellett utaznia. - felelte azzal a gyönyörű mély hangjával Kevin.
Hát igen egy ilyen jó csávónak persze hogy van barátnője.
- Na jó ha már ilyen szépen osszejottünk igyunk is valamit ne csak dumáljunk - mondta Zsani s mind egyet értettünk vele.
Mi csajok valami rózsaszín "vodkát" kértünk a fiúk meg egy egy sörrel indítottak. Viszont az meglepett, hogy Kevinnél nem láttam csak egy kólát.
- Kevin te nem iszol semmit - kérdeztem tőle.
- Nem mert valakinek mégis haza kell vinnie ezeket az idiótákat.
Hosszú este elébe nézünk.