Prológus

172 28 23
                                    

Az ott fent az én "firkálmányom",direkt ehhez a történethez készült.Nagyon boldoggá tettél,ha idetévedsz kedves olvasó 😊.
Hagylak is olvasni.


Harry a szokásos köröket rótta a felhők felett,miközben,mint mindig,most is megcsodálta a gyönyörű napfelkeltét.Imádott direkt ezért korán kelni mindennap,mert ez löketet adott egész napra.
Most sem volt másképp.
A sárga,narancs és piros összekeveredve még fenségesebb látvány volt,mint amúgy.
Csukott szemmel élvezte hogy a szárnyait simogatja,a még kora reggeli,hűvös szél.
Hosszú loboncát is fújta,ezzel elérve,hogy tarkóját csiklandozza minden egyes erős széllökésnél.
Hirtelen azt vette észre,hogy a Nap már jobban égeti bőrét,így kinyitva szemét,ráébredt hogy késésben van.
És az ő "munkájánál" elég fontos hogy időben ott legyen mindenhol,mert életekbe kerülhet.
Gyorsan elrepült a megadott kórház címére,és megannyi falon átmenve,végre elérkezett úticéljához.
Szülészeti osztály.
Mióta eszét tudja,azóta jár ilyen helyeken. Találkozott már durvább esetekkel is,például egyszer egy börtönben nézte végig,ahogy egy anya életet ad egy csöppségnek.
Hozzászokott hogy senki sem látja,csak a kisgyermekek,viszont ők is csak bámulják őt,és ha netalántán el is mondanák szüleiknek,hogy látnak valakit-aki igazából nincs is ott-azok elintézik azzal hogy a gyereknek van egy képzeletbeli barátja.
Már semmi sem lepte meg.
Legalábbis ezt hitte,egészen addig,míg meg nem látott egy sötét teremtményt.
Mindenben ellentéte volt.
Rikító kék szemei keltették fel magukra először a figyelmet,amiben fáradtság, meggyötörtség és egy kis huncutság is engedett láttatni.
Aztán jött a világosbarna bozontos haj,azok a gyönyörű rózsaszín telt ajkak(amiktől összefutott a nyál a szájában).
Öltözete is merőben eltért a másikétól.
Míg ő maga tetőtől talpig fehérben volt,addig a gyönyörűszemű idegen talpig feketében.
Viszont amitől megborzongott Harry,amit legutoljára vett észre, az a koromfekete szárny volt.
Itt-ott kiszakadva,vagy kitépve,kitudja,egy-egy darab.
Eléggé meg volt viselve a szárnya.
*Hát még a gazdája*-gondolta Harry.
Az egész fiúból áradt a rossz energia,és még az is rátett egy lapáttal hogy fejéből kiállt két piros szarv,amitől angyalunk egy kicsit megszédült, és gyorsan megkapaszkodott egy biztonságot nyújtó polcban.
Már biztos volt benne hogy ki ő.
Sokszor halott már róla.
Róla,aki az életet halálra cserélte fel.
Róla,aki a szeretet helyére bánatot és gyászt hozott.
Aki,egészen a mai napig,nem találkozott az életet hozó angyallal.

Az Ördög fia.
Louis Tomlinson.













Ha tetszett,kérlek jelezd!
Köszönöm hogy elolvastad💙.

Poison Of AngelWhere stories live. Discover now