4.fejezet

21 2 1
                                    

Fél óra. Fél óra volt hátra ahoz, hogy leégessem magam. Alexa szép ruhát adott de még így sem érzem magam túl jól.

Sikerült anyát rábeszélni, hogy nadrágot vehessek fel

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Sikerült anyát rábeszélni, hogy nadrágot vehessek fel.

A színpad mögött állok és próbálom magam nyugtatni. Már csak 20 perc van hátra. A tenyerem izzad és a pánik elhatalmasodik rajtam. Most ha Márk itt lenne biztos valamivel előrukkolna, hogy lenyugtasson. Bárcsak itt lenne.

-Lili 10 perc és te jössz. -szólt az egyik tanár.

-Rendben.-most már tényleg stresszelek. Ha elszúrom akkor mindenki rajtam fog nevetni és fent lesz a neten ahogy el is sírom magam. Egyre jobb.

-Lili gyere te jössz.

-Máris?

-Igen. Na szedd a lábad.- elindultam a tanár után ki a függny mögé kisért.- Sok sikert.

-Köszönöm.- mélyeket lélegeztem de ez sem nyugtatott meg. A függönyöket elhúzták és akkor szembesültem, hogy rengetegen vannak itt. Lefagytam. Csak néztem és próbáltam nem sírni.

Hallottam, hogy valaki a nevemen szólít így oldalra néztem és akkor láttam meg Márkot.

-Nem lesz semmi baj. Menni fog. Elfordulok oké?

-Köszönöm.- mély levegőt vettem és elkezdtem a dalt.

Mikor befejeztem mindenki tapsolt és fütyült. A többiekkel együtt meghajoltunk és levonultunk a színpadról. A szememmel Márkot kerestem de nem találtam sehol.

-Nem volt rossz Lilibell de akkor is én jobb vagyok nálad. Hiszen engemet beválogattak a Sztárnak születtem!-be. Nekem kellett volna énekelnem de mindegy. Holnap talizunk!-ezzel elment a csatlósaival együtt Balogh Rita.
Osztálytársam kit ki nem állhatok. De ez kölcsönös.

Ritával nem foglalkozva elindultam haza fele. Hosszú és fárasztó napom volt. De remélhetőleg a holnapi nem lesz ilyen.

Szerelmes DallamWhere stories live. Discover now