A Szomszéd Srác ~Shawn Mendes~

10. Költözés

Szívem hevesebben vert a megszokottnál. A boldogságtól a lap kiesett a kezemből. Letérdeltem és az örömkönnyeim csak úgy szántották fel azt a kevés sminket is az arcomon. Apa benyitott, átölelt majd ő is bekönnyezett, hiszen az ő szemében már felnőttem és nagyon jól tudja, hogy ez a főiskola azzal jár, hogy költöznöm kell.De azt is tudja, hogy sűrűn fogok haza jönni. A lapot újra kezembe vettem és elolvastam az információkat:

▪︎A diáknak 4 nappal hamarabb kell érkeznie (így van ideje megismerkedni a lakhelye környékével)

▪︎A diáknak biztosítunk lakást (ketten lesznek egy lakásban)

▪︎A szálló hely kevesebb mint 10-15 perc sétára van az Intézménytől

▪︎A diákoknak pontosan kell érkezniük: 09:00 kor kezdődnek az órák 16:00-17:00 közt lehet elhagyni az épületet.

▪︎A hosszabb szüneteket  (pl.: Nyári, Téli szünet) otthon tölthetik a diákok (de nem kötelező)

▪︎Bőrönddel érkezz! Mindenre legyél felkészülve! Hidegre/Melegre.

▪︎Repjegyeket postázzuk.

▪︎Többi információt majd a szálláson

Teljesen ledöbbentem, úgy ahogy apa is miközben hangosan olvastam az információkat. Úgy elkezdtem örülni,hogy már szedtem is elő a bőröndömet és elkezdtem bele dobálni a ruháimat. Apa csak nevetett rajtam aztán leállított mivel még van pár napom indulásig. Viszont amitől félek az a repülő... egyszer sem ültem még repülőn de majd most! Apa lement vacsit készíteni én addig amiket bele dobáltam a bőröndbe elkezdtem szebben össze hajtogatni. Egy idő után elfáradtam így gyorsan elmentem venni egy hideg zuhanyt ami kifejezetten energikussá tett. Aztán még egész este ruhákat hajtogattam míg el nem aludtam.

~Szeptember 7.~

Összeállítottam egy kis listát, hogy biztos legyek abban, hogy mit tettem el:

○ bőröndbe ruhák vannak, MINDENRE ✅
○kis táskában cipők vannak+kütyük ✅
○másik táska tanszerek és egyebek... ✅

______________________________________

A Torontói iskolából kiiratkoztam, tanárokkal nem beszéltem, de remélem senki se fog keresni. Egyedül Lucy tud annyit, hogy tavaly elküldtem a jelentkezésemet  a Saint Rose-ba de szerintem azóta el is felejtette már, ami nem olyan nagy probléma. Apa még délelőtt ki kísért a reptérre, ott elköszöntünk és innentől teljesen egyedül vagyok. A repülőre felszállva fura érzés fogott el, mintha valaki figyelne... Nem törődtem különösebben ezzel az érzéssel. Helyet foglaltam az ablak mellet ahova szólt a jegyem. Legalább az nyugtatott, hogy más nem foglalt mellettem helyet. Kevesen voltak a repülőn.

A repülő hamarosan felszáll, de még mindig egyedül ülök ebben a sorban. Ahogy ezt kimondtam magamban egy nagyon helyes srác nézett be a soromba, hogy itt van-e a helye. Teljesen bejött hozzám a sor végéig, majd megkérdezte:

-Szia, itt ül valaki melletted?~mosolygott rendkívül aranyosan

-Szia, nem.~mondtam kedvesen

-Akkor én ide le is ülök~vigyorgott~ Hogy lehet az, hogy egyszép lány egyedül ül itt?~kérdezett megint

Nem válaszoltam, csak mosolyogva fordítottam el a fejem az ablak felé....