belehalok »» p.j

0.2

"És vigyáz az úton! Ugye nálad van a Papa térképe?"

Megpusziltam nagymamámat és bólogattam miközben be vettem egy szilvás sütit. Igaz, volt annyi időm hogy le tudjak ülni meg reggelizni, viszont túlságosan izgultam, úgyhogy az máris ki volt húzva.

"Papa hol van?" Kérdeztem tele-szájal.

"Hát hol lenne, kint a kertbe, a szokásos helyén. Egyfolytában dolgozik, mikor pihennie kéne 82 évesen," sóhajtott Nagyi. "Mondd, Nórikám, szerinted mi lesz ha egyszer valamit meghúz és vége van? Egyedül dögöljek meg ebben a nagy lakásban!"

Egyfolytában ezt mondogatja mindenkinek a családon belül. Annyiszor mondja napi szinten, hogy már az egész család egy héten belül rá jött hogy kell lecsillapítani.

"Jól van, Mama, nincsen semmi baj. Kedvedért meg eszek még egy sütit—"

"Megkívántad? Jaj de jó! Gyere ülj le, csinálok neked egy kis palacsintát. Vagy ha szeretnéd, töltök neked egy kis házi szörpöt!"

Tudtam, hogy ha eszek normálisan nem lesz kényelmes az út; meg ettem még egy sütit, elköszöntem nagypapámtól és elindultam Balatonfüredre.

«–❀–»

"És megérkeztem!"

Megkönnyebbült a testem, és mély lélegzéssel megnyugodtam egy pár perc alatt. Elővettem a telefonomat.

Pannikám

Itt vagy már??

Én most parkoltam.
elolvasva 9:17

Bolond, mellém parkoltál :p

Ki néztem az ablakon, és természetesen mellettem volt a kocsijában. Kocogva ki szálltunk a kocsinkból és megöleltük egymást.

"Akkor indul a csobbanás?" Megfogtam a kezét.

"Indul."

Röhögve húztuk le egymást a partra. Rá 5 percre megtaláltuk a tökéletes helyet magunknak: egy nagy fa alatt, egy paddal és tökéletes helységgel. Ráadásul a mellettünk lévő strandolók 3 kigyúrt, agyontetovált férfi volt. Aláírom, hogy a mai napnak a kezdete több mint tökéletes. Bekentük a hátunkat és le feküdtünk a törölközőnkre.

"Te," fülembe súgott Panni. "Az a két kissebik férfi nagyon nézett minket az előbb."

Le húztam egy kicsit a napszemüvegemet. "Pannikám, mind a három pasi akkora hogy csak na. Melyik az a két kissebik férfi a háromból?"

"Az egyedüli kettő akiknek nincs annyira széles testük mint amelyik pont melletted ül. Na ő az aki 'akkora hogy csak na', ahogy te szoktad mondani."

Kicsit körülnéztem mielőtt válaszoltam. "Igen, és akkor mi van?" Vissza toltam a napszemüvegemet. "Ezek az olyan féle pasik akikbe nem lehet megbízni. Akár mennyire jól néznek ki, nézzél már rájuk. Ugyan már Panni."

Csend volt egy pár másodpercig, amíg be nem mentek a "kissebb" strácok a vízbe.

"Hát, te tudod. Én most megyek a vízbe pasizni!" Felállt és rám kacsintott. "Puszika!"

Röhögtem az orrom alatt mielőtt egy kényelmesebb pozícióba feküdtem. Az a pillanat addig maradt csodás amíg a Pápai Joci hangja ki nem szólt és el nem kezdett csörögni a telefonom.

Morogva föl ültem és föl vettem. "Szilágyi Nóra, kivel beszélek?"

"Jó napot kívánok. Ön tetszik lenni a 'Magyarország Hangja' egyik utolsó sztárja?"

Szavak se jutottak a számba. 2014-be kerültem be a "Magyarország Hangja" műsorba, dehát az már volt vagy 4 éve.

"Ő, még mindig itt tetszik lenni?"

"—Igen, sajnálom, csak egy kicsit meglepődtem."

"Igen?"

"Igen, tetszik tudni én 2014-ben voltam a Magyarország Hangján és azóta szinten mindenki elfelejtett. Nem bánom, meg is értem mert hát egy, az már négy éve volt és kettő meg az, hogy én Kecskeméti vagyok. Vidéken a piac árukat ismeri mindenki, nem hogy az énekeseket a tévéből!" Próbáltam röhögni, de nem egészen sikerült, inkább csak pirult tovább az arcom.

"Megértem. Viszont nagyon örülök hogy tudok veled ma beszélni. Igazából én a Virtuózóknak dolgozom, viszont mint énekeseknek a managere, egyből kiszúrtalak YouTube-on, és szeretnék föl tenni magának egy ajánlatot."

"Köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy magával tudtam ma beszélni. Mi lenne az az ajánlat?" Szakadt a víz rólam.

"Szeretném, ha ön szerződést kötne velem."

Pislogtam. Ez most komoly?

"Köszönöm szépen, de ezt most nem értem hirtelen."

"Szeretném, ha a Virtuózók Management alatt énekelnél, ami azt jelenti hogy én kapom mindennek az 50%-át."

Mosolyogtam egy kicsit szomorúan, és egy nagy levegőt vettem. "Az a helyzet, uram, hogy bármilyen összegről lenne itt szó, 50%-ért én nem fogok fellépni, főleg nem egy klasszikus management alatt. Sajnálom," és azzal le is tettem.

Panni most már elérte azt, hogy az egyik pasi karjaiban volt mint egy plüss maci amit mindig kaptunk Gyerek Napra. Nem értem, hogy ő hogy tud ennyire pasizni. Igaz az is, hogy ő nem forog a Majka fölött mint én. Azt is abba kellene hagynom.

"Joci rajongó vagy?"

Rá néztem a kigyúrt pasira, aki megszólalt. "Tessék?"

"Hát amikor csörgött a telefonod, akkor—"

"Ja! Igen, igen, bocsi," röhögtem. "Hirtelen nem értettem hogy az a kérdés honnan jött," rá mosolyogtam. "Amúgy Nóri vagyok."

Ki nyújtotta a karját.

"Pápai József, örülök nagyon."