Eldarya fanfiction (HUN) - Szikrázó holdfény [BEFEJEZETT]

Anya

        A reggeli nap melege keltett fel. Lassan magamhoz tértem, és kinyitottam a szemem. Yuki még mindig aludt. Az arca még mindig megviseltnek tűnt. Sajnos így, hogy a baba lassan bármikor érkezhet, muszáj volt előtte szembesítenem az igazsággal, mert ki tudja, hogy ha megszületett volna mennyire tör meg, vagy bármi baja legyen. Lassan felültem az ágyon, ásítottam még vagy ötször. Felálltam, és a függönyt egy picit elhúztam. Kinyújtottam elgémberedett tagjaimat, majd a hideg szellő megborzongatott. Felvettem a kabátomat, majd az erkélyre kisétáltam. Úgy tűnik, hogy a hókirálynő most hamarabb akarja elhozni a telet.
       - Elnézés. - szólt a hátam mögül, egy vékony bizonytalan hang - Ön lenne Leiftan úrfi?
       - Igen én. - fordultam meg. Egy kislányvolt. Kék haja, kis poncsóval melegítő vállára hullott. Bőre sápadt volt, arcán halvány  rózsaszín ajkak és kis pír jelent meg. De a szemei.. Bal szeme sötétkék, míg jobb világos zöld színű volt.
       - A hókirálynő küldött engem. Úgy hallotta a lánya visszatért a birodalomba, és látni szeretné.
       - Oh. Nos, ami azt illeti, most nem fog tudni egy ideig sehova menni.
       - És miért?
       - Eszméletlen. Vagy valami olyasmi.. - vakargattam tarkómat hogyan mondjam el ennek a kis pöttömnek, mi a helyzet.
       - Az emlékei miatt? 
       - Eh.. Igen. De honnan tudod?
       - A királynő mondta. És számított rá, hogy nem most rögtön fog megjelenni. Ezért küldött engem. Azt mondta, hogy a felség lányával, ...És ha.. A  vőlegénye is szeretne velünk tartani,.. A..Akkor érkezzek.. - kicsit zavartnak láttam, biztos ez az első küldetése.
       - Mond csak. Ez az első küldetésed?
       - Oh, igen..Be kell valljam, kicsit, féltem, hogyan jutok ide, és hogyan teljesítek..
       - Nos, megnyugtatlak, nagyon jól csinálod eddig. - mondtam egy bátorító mosoly kíséretében - Elfáradtál.
       - E..Egy picit. - mutatta két pöttöm ujjával.
       - Akkor gyere be. Nyugodtan ledőlhetsz Yuki mellé. - invitáltam kezemmel befele.
       - A..Azt nem fogadhatom el. Köszönöm szépen, de..
       - Gyere nyugodtan. - szólt egy ismerős női hang.
       - Yuki fel.. - de nem Ő kelt fel. Igazából, senki sem volt mögöttem - Csak képzelődtem volna?
       - Nem hinném úrfi.. Tudja a tél gyermekei mind képesek erre. A széllel kommunikálnak, még akkor is, ha eszméletlenek.
       - Oh, értem. Még egy jó dolog amit eddig eltitkolt előlem. - mosolyodtam el - Nos akkor hallottad, Yukit.
       - I...Igen..De.. Nem tudom, hogy a királynő ezt méltányolná..
       - Figyelj, azt biztosan mondhatom, hogy Yuki imádja a gyerekeket. Mindig jól megtalálja velük a közös hangot. Igyekszik olyan lenni nekik, mint egy nővér. Legyen az rabszolga, árva, koldus vagy gazdag hölgy. Ő mindig mindegyikben csak az ártatlan gyermek lelkét látja. Erre te magad is rájössz, miután felébredt.
       - Nahát.. - csillogott a két szép szeme a csodálattól - A..Akkor, tényleg nem baj.. Ha bemegyek?
       - Még meddig kell ezt firtatni? - nevettem fel - Ha most így egy helyben beájulsz, akkor is Yuki mellet kötsz ki.
    A kislány bizonytalanul megindult befelé. Az ágy szélén megállt, két kezét a matracra tette, majd nagy levegőt vett és felmászott rá. Ásítását, nyújtózás kísérte. Eléggé kómás volt már, hogy ne legyen fogalma arról, hogy Yuki mellkasára döntötte fejét, jobb karjával átölelte, popsija pedig az ég felé nézett. Ahogy elnézem még nagyon kisbaba.
       - Leiftan úrfi. - szólt Ash.
       - Ssst. Halkabban, még felébreszted őket. - suttogtam.
       - Őket? - nézett nagyot, majd bepillantott a szobába - Ááh értem.
       - Mit szeretnél? - kérdeztem, miközben betakartam a kislányt, majd kimentünk a szobából.
       - Nos Króm jelentést küldött. - nyújtott át egy tekercset, mely egy piros szalaggal volt körbe tekerve.
       - Köszönöm. - kibontottam.

 "    Tisztelt Leiftan úr!

  Jelentem, hogy a kereső csapat holnap hajnalban indul. Ahogy ön azt eltervezte, én is a csapat tagja lettem. Mindent terv szerint csinálok, mindaddig míg ön máshogy nem kíván tenni. További jelet küldök, ha már a hátártól nem messze vagyunk. Ami kétnapi gyalog távolságot jelent. Várom további utasítását.