HEGYI LEVEGŐ
Minden olyan rövidnek tűnik
visszatekintőleg.
Ha lett volna eszem nem
rohantam volna annyira.
A szavaim üresek, hiszen
nincs kinek ezeket mondjam.
Csak egy lélegzetet kérek
el tőled.
Mit az emlékezetembe
mélyen fogok vésni.
Emeljen meg, mint tüdőmben
a hegyi levegő.
A Te tested létező, csak már
olyan távoli,
Mint a hegycsúcs az Alföldről
feltekintve keresik.
Kezed csendesen a mellkasomban
simított,
Mit tárt kezekkel edgedtem
meg neked.
Hosszú szempilládrebbenése
kezemet megtorpantotta,
Játékod fantáziámat
vadan táncoltatta.
Szavaid elmém legmélyén
csengenek.
Az esőcseppek arcomon
könnyeket eresztenek.
A harc nem a miénk neked van,
s nekem van.
Akár a korhadt fenyőfa hajlunk
a szélben,
És csak egy rövid ölelés
mely elbeszéli,
Azt ami néhány nap alatt
nem velünk történt.
(eX,Teó,2018.03.28.-29.)
YOU ARE READING
Smoking Shadow
General FictionDepreszió, fájdalom, félelem és az összes többi mi körbeöleli a tested. Belélegzed, majd egy sóhajtás kíséretével kifújod, megszabadulsz tőle, vagy nem. A kérdés melyen gyötrődsz, fel fog falni.
