Prológus

414 24 4
                                    


Két hónap. Két hónap telt el azóta a nap óta, hogy Tinusék elmentek. És még csak el sem tudtam búcsúzni tőle. Aznap reggel korán keltem, és egy óra szenvedés után, úgy döntöttem elmegyek futni. Egy órát futottam utána, beültem egy Starbucks-ba. Ott is eltöltöttem fél órát, majd hazafelé is elment ugyanennyi idő, így indulásom után két órával értem haza. Mikor már a ház előtt jártam, feltűnt, hogy a szemben lévő háznál nem áll ott az autó, ahogy eddig minden reggel. Nem foglalkoztam vele, úgy gondoltam, talán boltba mentek. Bent anyu fogadott, azzal, hogy Martinus itt volt, és velem akart beszélni, de mivel nem voltam itt, hagyott egy levelet. Elvettem, majd a szobámba lépve felbontottam és olvasni kezdtem. Az állt benne, hogy előbbre hoztak egy koncert időpontot, és el kell menniük. Rögtön hívni akartam, de ki volt kapcsolva. Bántott a tudat, hogy nem tudtam tőle elbúcsúzni, de egy valami tartotta és tartja is bennem a lelket. A levélben volt egy nyaklánc egy mikrofon medállal, és azt ígérte, hogy visszajön. Nem tudja, mikor, de visszajön.

Komplikált [M&M Ff.]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang