Fogadás az öregek otthonában [S.M] {ÁTÍRÁS ALATT}

2.-A Kanadai Herceg

-Csalódtam benned.-szomorodtam el-Mert a Hazatérés a legjobb!-nyitottam nagyobbra a szemeim.
-Öh,oké,azt hiszem egy őrült lány el akar rabolni!-nézett a körülöttünk lévőkre.
-Dehogyis! Gyásznak se kellesz,Mendes! Viszont őrült vagyok,az tény.
-Most vérig sértettél!-tette drámaiasan a kezét a szívére.
-Csak addig? Én csontig akartam.-biggyesztettem le alsó ajkam. Erre mindkettőnkből kitört a hangos nevetés. Én majdnem összeestem Shawnnal együtt de megmaradtam mert végre a büféhez értünk és én már iszonyat szomjas voltam.

-Szia, egy narancs juice-t kérnénk,és egy -fordult hozzám Shawn a végén.
-Egy limonádéval.-egészítettem ki a mondatot.
-Rendben, 5 dollár lesz.-mosolygott kedvesen a csajszi.Őt nem ismerem mivel nem olyan gyakran jártam büfébe. Éppen a táskámhoz nyúltam amikor Shawn megállította a kezem.
-Majd én fizetem!Én hívtalak meg.-mondta ellenkezést nem tűrő hangon. Nem akartam vitázni szóval csak bólintottam. Miután odaadták megköszöntem.
-Köszönöm,édes.-vette el az italát. De aranyos! Becézgeti a lányokat! Viszont a lelkem mélyén reméltem hogy egyszer majd engem is így hív majd.
Leültünk egy asztalhoz egymással szemben.
-Na és mióta jársz ide,hogy mindenki ismer?-kortyolt bele a hűsítő üditőbe.
-5 éve minden nyáron eljövök.-válaszoltam majd én is beleittam az italomba.
-Hű! Nekem csak most volt időm,úgy hogy egész nyárra ide jöjjek. Apropó! Hallgatod a zenéimet?-kérdezte óriási vigyorral a képén.
-Öhm..Jah.-vontam vállat lazán.Csak chill! Még nem tudhatja meg hogy óriási rajongója vagyok!
-És melyik szám a kedvenced?-érdeklődött.
-Hát...talán a Youth és a Falling All In You.-mosolyogtam. Ne mondj neki többet! Ne mondd el hogy az összeset imádod és tusolás közben is azt hallgatod!
-Meeg a TYB,When You're Ready,Queen!-tettem mégis hozzá.
-Szóval erősíted a Mendes Armyt is?-vigyorgott.
-Ahham.

Beszélgetésünket a telefonom csörgése zavart meg. Pontosabban a Lost In Japan Shawntól. Ezt bezzeg elfelejtettem. Shawn csak elmosolyodott erre. A fanoldalamról nem tudhat Instán! Ez nem tudom hogy jött ide. Mikor megnéztem ki hív,ereimben megfagyott a vér,szívem kihagyott pár ütemet,arcom kezdte felvenni a plafon színét,szemeim majd' kiestek,szemöldököm fel futott egészen a hajtövemig,testem remegni kezdett,tüdőm feladta a szolgálatot,és szerintem egy kisebb sokkon is átmentem!
Remegő kézzel vettem kezembe a telefont az asztalról,majd kis hezitálás után,megnyomtam a kis zöld ikont.
-Szia Szépségem!-szólt bele az a jól ismert hang amitől a hideg futkos a hátamon.
-Szia.-suttogtam.
-Van egy jó hírem.-éreztem hogy mosolyog. Ajaj. Előre félek.
-Mi lenne az?-kérdeztem elcsukló hangon.
-Lehet hogy Torontóba költözöm!
-Szuper. Toronto nagy. Gondolom nem az öregekotthonában fogsz lakni. Én csak nyárra jöttem ide szóval ez egy dupla lekváros bukta.-mondtam neki közömbösen.
-Tudom,hogy úgy is szeretnél,babám!-éreztem hangjában hogy perverzül vigyorog.
-Hát akkor elég rossz hírem van! Mert így nem nyered meg a lottót! Eddig örültem hogy több ezer mérföldre vagy tőlem! És kurvára nem vagyok a babád! Tudod ki a babád? Az a szöszi kurva akivel a saját konyhaasztalomon csaltál meg!-förmedtem rá. Szinte már kiáltottam a végén.
-Jaj Allisoon! Drága Allison! Miért bánsz velem ilyen csúnyán?-hallottam a nevetséges kérdést a vonal másik végéből. Fel nevettem.
-Hogy miért??-nevettem-most mondtam el.Ezekszerint tényleg üres az agyad helyén a fejedben!Tudod David, engem csak nemes egyszerűséggel nem érdekel mi van veled.-mondtam halál nyugott hangszínben.
-És ha megbocsájtasz,éppen randim van!-mosolyogtam majd kinyomtam.

-Ki volt az?
-Az exem. Bocsi a dologért és tudom ez nem randi csak neki mondtam ezt hogy végre leszálljon rólam.-sóhajtottam.
-Pedig nem lenne rossz ha randi lenne.-vigyorgott perverzül.
-Majd talán máskor.-kacsintottam rá majd kikortyoltam az utolsó cseppeket a pohárból,felálltam és csak úgy faképnél hagytam.

Nem tudom mi volt ez pontosan,de örültem a szitunak.Habár kicsit fura érzés futott át rajtam,hiszen csak most találkoztunk.Mikor felértem a nagyihoz,mielőtt bementem volna az ajtón,hallottam valamit bentről.
-Jó,akkor viszem Allisont,te hozd Shawnt és fél óra múlva a medencénél!-mondta a nagyi.
-Rendben.-szólalt meg Fred.
Ezek most komolyan a Randigurut játsszák? Elegem lett szóval csak úgy benyitottam.
-Tudtam én hogy direkt szervezitek le a "véletlen találkákat"-rajzoltam idéző jelet a levegőbe- Elegem van hogy mindenki csak össze akar hozni Shawnnal! Én nem akarok vele lenni! Ha már ennyire szerelem szakértők vagytok,nyissatok szerelem klinikát! Dr.Mendes és Dr. Charles rendel!-kiáltottam nekik. Nyilvánvalóan megsértettem őket,de már ki kellett ezt adnom magamból. Hirtelen Shawn állt meg az ajtóban könnyes szemekkel.
-Ennyire gáz vagyok?-kérdezte. Gondolom mindent hallott. De végülis csak most ismertük meg egymást! Én nem érzek semmit iránta..vagy mégis?
-Nem,nem úgy értettem!-kezdtem ez felé sétálni.
-Jah,persze.-nevetett fel erőltetetten.
Most a lelkébe tiportam a híres,Kanadai popsztárnak!Gratulálok Allison! Ehhez csakis a te tehetséged jó! Elsétált. Könnyes szemekkel. Istenem! Miért? Ki kellett szellőztetnem a fejem.

Felkaptam a táskám,majd kiszaladtam,egyenesen a friss levegőre. Elkezdtem sétálni a közeli park felé,és közben átgondoltam a dolgokat. Mindent jól kiveséztem.

Én tényleg nem értem mit eröltetnek ránk az öregek. Majd összejövünk ha akarunk. Nem kell azonnal az első 2 órában már randigurut játszani. Kb 2 órája vagyok itt,és mégis mennyi minden történt. Én megbántottam szegény fiút,aki csak aranyosan közeledett felém.Vicces,kedves,udvarias,tökéletes. Őszintén szólva, kicsit jól esett az,hogy könnyesek voltak a szemei. Hiszen az azt jelenti,hogy kedvel.Kedvel? Mivan? Beszélnem kéne vele...
De biztos hogy nem állna szóba velem ezek után. A bűntudat mardosni kezdte minden egyes porcikámat. Legszívesebben eltűntem volna a föld felszínéről. Tudtam,hogy mind a három személyt megsértettem abban az 1 percben és nagyon jól tudtam hogy egy kiadós beszélgetés kell. Át kell beszélni a dolgokat,nagyiékkal pedig megegyezni hogy ne játszanak kerítőt. Igaz,már vagy másfél éve hogy Dave-t rajtakaptam egy szőke kurvával a suliból,a SAJÁT KONYHAASZTALON! Nem tudtam elhinni..először csak egy új asztalt akartam. Igen,amikor Allison rajta kapja a barátját egy csajjal hancúrozni a konyhaasztalon,azaz első gondolatom,hogy mikor lesz új asztal amin ehetek. Mivel akkor már csak az a legfontosabb. Na és ugye ő is jön azzal hogy ide költözik. Messziről elkerülném Torontót,de remélem hogy ebben a nagy városban nem pont az öregekotthona közelében lesz. Ha igen,ki sem mozdulok onnan. Habár azt mondta hogy csak Talán!

Ekkor tört rám a felismerés,hogy már sötét van,és azt sem tudom merre vagyok. Eltévedtem. Szuper.

Beléptem a messengerbe és automatikusan az elsőre nyomtam rá. Aki nem más volt mint Shawn. Habár nem nagyon hívhatnék mást.. délután megadta az igazi facebookját és ugye itt messen meg küldtem neki egy 'integetest' nem mintha régen beszéltünk volna.. szóval bepötyögtem az üzenetet és rányomtam a küldés gombra. Leültem egy közeli padra,és vártam a válaszra.

Üzenet:

Me:Szia,tudom haragszol de segítened kéne. Eltévedtem és fogalmam sincs merre vagyok. Gyere értem,kérlek! Vagy igazíts útba. Nekem az is jó.

2 perc múlva jött is a válasz.

Shawn🌈: jól vagy legalább? Azonnal indulok! De van a közelben valami bolt vagy üzlet ami alapján tudható a holléted?

Me:Öhm,itt van előttem egy szupermarket amire az van írva h 'Toronto legkisebb szupermarketje'

Shawn🌈:Tudom hol vagy. 5 perc és ott vagyok!

Most is hálát adhatok az égnek.