Things i can't say out loud

1. Gyermekkor

Úgy gondolom, pár dolgot azért muszáj elmondanom, hogy jobban megérts. Alap dolgokat. Az elejéről. Megpróbálok őszinte maradni...

17 éves vagyok. Van három testvérem, egy anyám és egy apám. Egészen átlagos, igaz? Néha az átlagos jó. Szeretnék átlagos lenni.

Általános iskola negyedik osztályában kezdtünk el először érdeklődni, a másik nem iránt. Hetekig az volt a téma az osztályban, hogy kinek ki tetszik. Azt gondolnád, milyen aranyos mikor a 10 évesek "szerelmet" vallanak egymásnak. De már a 10 éveseknél is okozhat fájdalmat a szerelem. Hárman voltunk barátnők. Nem változtatom meg a neveket, hiszen ha olvasod úgyis rájössz kiről beszélek. Ha ismersz. Ha meg nem, akkor miért is számítana? Mindkettőjük neve Alexandra volt, így már az elején volt bennük valami közös. Még akkor is ha az egyikükkel sokkal hamarabb jóba lettem. Kiközösítve éreztem magamat gyakran, mindig az volt az érzésem, hogy jobbak nálam. Mindhármunknak ugyanaz a fiú tetszett. Zalán. Ő számított a legjobban kinéző srácnak az osztályból, hiszen már akkor is évek óta sportolt, magas volt és mindig udvarias. Voltak fura dolgai, de melyik 10 éves akadna fenn azon ha a másik kicsit dilis. Normálisnak számított. Ő volt az utolsó, aki elmondta a teremben, hogy ki tetszik neki. Tudtuk, hogy hármunk közül valaki. Rettegtem, hogy én tetszem neki, és emiatt a lányok mégjobban megutálnak. Legjobb barátok voltunk Zalánnal már évek óta, együtt jártunk suliba, hiszen majdnem szemben laktunk. Én tetszettem neki. Megharagudtak rám, napokig nem is szóltak hozzám. Folyton Őt hozták fel, engem bántottak azért, mert én tetszettem neki. Január kilencedikén megkérdezte, hogy szeretnék e vele járni. Buta dolog igaz? Megjegyezni a dátumokat. De nem tudok mit tenni ellene. Megmaradnak. Túl sok dologra emlékszem. Hónapokig jártunk. Hogy mit csinálnak a 10 évesek ha járnak, arról mára már fogalmam sincs. Mi csak fogtuk egymás kezét mikor ebédelni mentünk. Minden más maradt a régiben. Versenyeztünk, hogy ki ér haza előbb és ír minél több szivet a másiknak. A szülők aranyosnak tartottak minket. Abban az évben lett anya beteg. De ez egy másik része a történetnek. Azt hinnéd, ő ott volt és mennyivel jobban érezhettem magam. De nem. Kevésnek éreztem magam, titkoltam, hogy anya beteg, nehogy valaki kicsúfoljon érte. A 10 évesek gonoszak. Az osztálykiránduláson újra összevesztek velem a lányok. A két Szandi. Csúnya dolgokat mondtak rám. Egyedül hagytak. Zalán szakított velem. Tudod miért? Mert szerinte kiközösítettem egy lányt. Hogy közösítesz ki valakit, ha te is egyedül vagy? Szandiék voltak, mert a lány folyton Zalánnal volt és felemelte a pólóját a fiúknak. Nem volt melle, csak figyelmet akart. 3 embert veszítettem el egy nap alatt, majd betörtem egy ablakot és megvágtam magam. Mindenem csupa vér lett, így még a tanárok is észrevették, majd leszidtak az ablak miatt. Nem volt nagy vágás, de egy 10 évesnek nem kellene szándékosan fájdalmat okoznia magának. talán az volt az a nap mikor elromlott minden. Még mindig emlékszem, milyen volt távol ülni mindenkitől és könnyezni. Aztán minden még rosszabb lett, nem is olyan sokkal később. De talán elmondom előbb, hogy milyen volt az egyetlen tábor amiben valaha is voltam. Ettől sem lesz senkinek jobb kedve, de várd ki a végét.