Levy És Gajeel A Családjukkal /BEFEJEZETT/

Egy nap Lucyval

Levy szemszög:

Már rég óta gondolkodok a gyermek vállaláson. Már 1 hónapja, hogy beköltöztünk, így már minden megvan. Sőt van egy plussz szoba, amit én kértem, de szerintem Gajeel nem gondolja, hogy nekem mire kell. Egyenlőre, ezt még nem beszéltem meg vele...
Épp Lu-chanhoz  tartok. Ő már az első hónapban járt. Natsu, mindig féltetette, de már nem sok pénzük maradt, így valakinek el kellett vállalnia egy munkát. Happy meg nem mehet egyedül és a leendő apuka nem akarta rá bízni. Pedig ez még csak az első hónap. Ilyenkor még képes magától megcsinálni a dolgokat. Olyan mintha Natsu azt hinné Lucy mozgássérült, na mindegy...

Tíz perc múlva ott is voltam Natsu már indulásra kész volt.
-Ohayo!- köszöntem, de nem kaptam választ látszott rajta,hogy ideges.
-Mondom ohayo!- erre felkapta a fejét
-Á hello, bocsi csak kicsit ideges vagyok, nem kéne itt hagynom őt ebben az állapotban
-1.Nem beteg hanem terhes!
2.Ez még csak az első hónap! Nem kell ennyire aggódni!
3.Én is itt vagyok!
-Igazad van! Arigatou!- ezután fogta a cuccát és Happyval együtt elindult.  Én bementem a házba.
-Itt vagy Lu-chan?
-Igen! A konyhában!- bementem oda, de amit láttam, tiszta káosz volt mindenhol, mosatlanok, elpakolandó edények....
-Itt meg mi történt?!- kérdeztem ijedten fogalmam se volt róla, talán egy atomrobbanás?!
-Hát, Natsu nem engedte, hogy takarítsak, viszont ő meg nem akart egyedül, viszont Happy semmi képpen sem akart segíteni, így ide jutottunk 3 hét alatt...- ezután fogtam egy szivacsot és elkezdtem mosogatni
-Segítek...
-Köszönöm! Amúgy, beszéltél már Gajeellal a gyerekről?- erre kis pír kúszott az arcomra és egy percre megálltam a mosogatásban
-N-Nem még nem...- mondtam szinte már suttogva
-Á értem...- ezután apróbb dolgokról beszéltünk

-2 óra múlva-

Végre elkészültünk a konyhával, Lu-chan azt mondta, hogy ő még reggel mosott csak ki kéne rakni száradni. Így segítettettem benne. Fél egyre már mindennel készen voltunk.
Ezután elkezdtünk nézni egy filmet.

-1 órával később-

-Ez egy jó film volt!
-Egyet értek!- szóltam vissza
Hirtelen egy nagy röccsenés
-Lucy, itt vagyunk! Jól vagy?!
-Persze!!!- lett egy kicsit mérges
-Nos én akkor megyek!
-Rendben köszi, hogy vigyáztál Lucyra!
-Szívesen!- bár ezen kuncogtam egyet
-Sziasztok!
-Szia!- mondták egyszerre

Talán, egyszer elmondom  Gajeelnak....

Hoi minna!
Remélem tetszett, ahogy ígértem itt az új rész!