Hogy Jutottam El Hozzád.

Hogy mi vagy?!

Reggel izgatottan pattantam ki az ágyból, reggeli kávé még fésülködés is becsúszott a rutinba.

Tudom, durva mi?

Az utca sarkon ott várt Patrik és a BARÁTNŐM(!) Alexandra. 

Kissé idegesen léptem oda hozzájuk, nem tudván Alexa mennyire akarja publikussá tenni a kapcsolatunkat(!) 

(Bocsánat, még mindig nem tudom hova tenni az egészet, legalábbis így éreztem akkor)
Alexa mintha tök természetes lenne adott egy gyors puszit a számra.

Patrik meglepődve pislogott. Tekintete Alexa és köztem váltakozott majd megállapodott rajtam.

- Ez mégis mikor és hogyan?
-Hát tegnap?...És mi se tudjuk igazán. Csak úgy jött? - mondtam kínosan vigyorogva. Patrik megrázta a fejét kuncogva majd így szólt.

-Csak sikerült titeket össze hoznom. - mondta büszkén.

-Mit csináltá-? - kérdeztem volna de félbeszakított.

-Na , most hogy jó kedvem lett induljunk be a suliba.- mondta majd elvonult.

Alexával össze néztünk , hogy ez most mi is volt. 

-Engedd el, majd elmondom. - mondta, majd megfogta a kezem. - Indulhatunk?

Bólintottam, és átsétáltunk a hídon. (Igen egy kisebb híd választott el minket a sulitól.)

Gyors arcra puszival elköszöntem tőle még a kapuban, majd Patrikkal beléptünk az ajtón.

Gyors kávé vétel (Kááávééééé.) És már úton is voltunk a terembe.

Patrik és én is a helyemre siettem, de furcsálltam a hirtelen támadt csendet.

Köszöntem jó barátomnak és padtársamnak,(legyen a neve Black) majd elkezdtem kipakolni a táskámból.

-Tyson? Jól láttuk hogy neked barátnőd van? - érkezett a hátsó padból a kérdés.

Megfagyott a levegő körülöttem. (Basszus , basszus, basszus. Megláttak volna minket? Mit csináljak most?)

Vettem egy nagy levegőt majd megfordultam az osztályom felé.

-Igen. Van ezzel valami problémátok?- kérdeztem rettegve.

Egy pillanatig feszültség volt a levegőben amíg ki nem robbant valakiből hogy:
-ÚRISTEN DE CUKI!

.....

HE?

Hirtelen 20 ember vett körül kérdésekkel bombázva, hogy mikor jöttünk össze, történt e már valami, milyen egy lánnyal, annyira cukik vagytok együtt, mindig is vágytam egy meleg barátra és még sorolhatnám.

Eszméletlen volt az az elfogadás amit tőlük kaptam, a támogatásuk hihetetlenül jól esett.

Többször is behívták Alexát mert megakarták ismerni és faggatták rólam.

Eközben észre sem vettem hogy Black totál lefagyva ült mellettem és a nap végéig nem is nagyon szólt hozzám.

De az már feltűnt, hogy egész héten került, ha nem volt muszáj nem kommunikált velem.

Próbáltam vele beszélni, hátha szóra bírom, de nem nagyon sikerült.

Majd Vasárnap végre kaptam tőle egy üzenetet.

"Szevasz. Hétfőn gyere be korábban, szívjunk el egy cigit. Beszélni szeretnék veled."

Kisebb gyomorgörccsel várakoztam az iskola előtt, félve hogy lehet Black többet nem áll szóba velem. Tudtam hogy nem rajong a melegekért, de nem gondoltam volna hogy még velem se fog szóba állni emiatt...

Már messziről kiszúrtam fekete pulcsijában, kapucni természetesen a fején.

-Szevasz.

-Szevasz.

Meggyújtottuk a cigit, vártam hogy belekezdjen.

-Figyelj... a viselkedésemért akartam bocsánatot kérni. - kezdte el.

-Tudod hogy állok a melegekhez. Nem nagyon értem meg őket, sőt néhány dolgukat visszataszítónak találom... de gondolkodtam. Nagyon sokat. És rájöttem, hogy hiába tudom rólad kihez vonzódsz, attól még ugyanaz az ember vagy, akit két éve ismerek lassan. Ugyanazokat a zenéket és sorikat szereted, edzel velem és még mindig bolond vagy.

Nem mertem félbeszakítani, csak hallgattam ahogy kibukik belőle minden.

-Szóval csak annyit akartam mondani, hogy sajnálom amiért ilyen segg voltam. Remélem továbbra is barátok maradunk. - fejezte be egy sóhajjal. 

Kétkedően nézett rám.

-Hát ... nem is tudom... - motyogtam. Kikerekedett a szeme egy pillanatra, ennél nem is kellett több. Elnevettem magam, hátba vertem majd magamhoz öleltem.

-Persze, hogy barátok maradunk, hogy kérdezhetsz ilyen hülyeséget?

Megnyugodva ölelt vissza, de azért a hátba verést nem úsztam meg.

-Megijesztettél te pöcs! - mondta majd ott hagyott sértődést színlelve.

-Jaj jól van, ne te legyél a lány ebben a kapcsolatban. -mentem utána nevetve.

A nap hátralevőrészében ugyan ilyen jó hangulatban piszkáltuk a másikat, még Alexát is bemutattam neki.

Teltek a hetek, az osztályban sok emberrel közel kerültünk egymáshoz, egyre több barátot szereztem. Majd egyszer csak jött az a kérdés amitől e legjobban féltem.

Mikor fogod megismerni Alexa szüleit?
...
Szüleit?
...
Szüleit?
...
SZÜLEIT?!