Féltékenység [Vkook ff.]

1.

Megint ez az álom. Minden évben ugyan azon a napon. Egy magas fiú áll előttem. Szőke haj, üveges tekintet. Ki lehet ez? Közelebb megyek, de mikor előtte vagyok, egyszerűen eltűnik. Egyedül maradtam a sötétségben a gondolataimmal. Egy mély, rekedtes hang ismételgeti a nevem..

Jungkook, Jungkook...

Befogom a fülem, de nem segít. A hang a fejemben van.

- Jungkook, Jungkook.. kellj fel! - Keltegetett anyám, miközben a függönyöket húzta el. A napfény sugarai kellemesen simogatták arcom. Ágyam szélére ült, s énekelni kezdte a szokásos reggeli dalt. Minden reggel énekel nekem.

Save me, Save me.. I need your love before I fall, fall..

Becsukom a szemem és élvezem anyám gyönyörű hangját. Kár, hogy hamar befejezte.

- Na Nyuszi fiú készülődj. Ez az első napod az új suliban, gondolom nem akarsz elkésni. - Állt volna fel ülő helyzetéből, de védelmező karjaiba bújtam, s jó mélyen beszippantottam rózsás illatát.

- Mit csinálsz? Ez undi. - Simogatta a kezem. Nem szóltam semmit csak egy puszit nyomtam arcára, majd elengedtem, s elkezdtem készülődni. - Siess! Mindjárt kész a reggeli. - Szólt még pár szót, majd elhagyta a helyiséget. Mikor nagyjából összeszedtem a ruháimat, elindultam a fürdőbe. Jól jön egy gyors zuhany. Ledobtam magamról a pizsamám, majd beálltam a zuhanykabinba, s megengedtem a forró vizet. Hagytam, hogy a forró víz égesse testem. Csak azon a fiún kattogott az agyam. Miért álmodom folyton ugyan azt? A semmiben csak én és ő. A tekintete bele van fúrodva az enyémbe, s olyan hatást kelt mintha segítségért könyörögne.
- Siess már te gyökér! Azt akarod, hogy megint agyonverjelek anyáddal együtt?! - Ordibált az apám.
- M..Mindjárt végzek! - "Kiabáltam" neki vissza.
- 5 perced van! - Rúgott bele az ajtóba. Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem és rohantam le a konyhába, hogy még véletlenül se anyámat bántsa ez a pszichopata.

Inkább rajtam vezesse le..

Anyám remegő kezekkel szolgálta fel neki a rántottát. Miután megette, felment a fürdőbe végezni a dolgát. Mindketten fel lélegeztünk, hogy van 20 perc "szünetünk"
Megreggeliztem, a vállamra kaptam a táskám, s a kijárat felé vettem az irányt.
- Ha bánt, akkor hívj rendben? - Pusziltam meg arcát ismét. Bólintott, majd folytatta az ügyködést a konyhába én meg elindultam a suliba.

Ha egy ujjal is hozzá mer érni...