- Ne aggódj, Jungkook - Szólalt meg a már megszokott mély, rekedtes hang.
Nem láttam semmit, full sötét volt. - Én itt vagyok neked. - Jelent meg előttem a hang tulajdonosa.
- Kim Taehyung... - suttogtam magam elé, majd egy lágy csókot éreztem meg ajkaimon, S... felébredtem.- MIÉRT PONT ILYENKOR KELEK FEL?!?! - Üvöltöttem, de nem kellett volna. Apám is bent volt a szobában.
- Hallom érdekeset álmodtál. - Állt az ágy elé karbatett kézzel.
- Mit akarsz? - Kérdeztem egy ásítás keretében.
- Kész a kaja. - Ment volna ki, de utána szóltam.
- Hétfő van. - Mondtam majd vártam a reakciót. Minden hétfőn...a saját vérembe úszkálok.
- Ma jó kedvem van, elnapoljuk. De holnap kétszer annyit kapsz mint amennyit szoktál. - Ment ki az ajtón.
- Hh... - Sóhajtottam, S felkeltem majd megindultam a konyhába.
- Szia Nyuszi fiú - Köszönt anyám miközben tálalt.
- Szia anya. - Köszöntem vissza álmosan majd helyet foglaltam az asztalnál. - Mennyi az idő?
- Este hét drágám. - Tette le elém a kaját.
- Nem 11-ig dolgozol? - Kérdeztem döbbenten.
- Előbb végeztem. - Ült le ő is és enni kezdett.
Miután végeztünk elmosogattam és mentem fel a kuckómba. Gyorsan elő kaptam a telefonom és nyomkodni kezdtem. Már kb. 15 perce telefonozok, amikor egy ismeretlentől jön egy üzenetem.Ismeretlen: Szia Kook
Ki vagy te? :Me
Ismeretlen: A menő csávó a suliból 😉
Taehyung?! :Me
Ismeretlen: Nem is vagy te olyan hülye :)
Mit akarsz? :Me
(A(z) ismeretlen a becenevét a következőre állította: Kim Taehyung)
(A(z) Kim Taehyung a becenevedet a következőre állította: Jungkookie~)
Kim Taehyung: Na figyelj Gukie. Most szépen elmondod, hogy mi volt azaz egész órán.
Erre a beszélgetésre nem tudsz válaszolni.
Idegesen dobtam le a földre a telefont majd követtem a példáját. A földön fekve gondolkoztam az álmon. Megcsókolt. Miért is? Öhm....na jó. Ha megint elalszok, akkor talán vele álmodok. Egy próbát megér. Azzal behunytam a szemem és vártam amíg ismét látom azt a bizonyos személyt...