édes méreg

5.fejezet rég nem látott ismerős

Amint ezt ki momdtam le rakta a telefont.
Fél órával később meg is jelent és félre hívott beszélgetni. A 3 lányt Lizát, Inezt és Adélt ott hagytuk egy kicsit beszélgetni.

-Ezt nem értem, miért lenne Liza vámpír? -
-Nem is tudom. Nagyon furán viselkedig. -
-Lehet a kóma miatt van. Lehet, hogy azért ilyen furcsa. -
-Nem Ernesztó, biztos vagyok benne, hogy Liza vámpír. -
-Nem akarom el hinni, gyere járjunk utána, hogy igazad van-e.- Majd  egy mosollyal az arcán el is indult de én megállítottam.
-Hé, hé várj már, megis hogyan akarod ki deríteni?-
-Egyszerű, be megyünk a szobába és ki küldjük a lányokat, hogy menjenek.... kávéért mi meg ott maradunk Lizával és egy kis napfény segítségével ki deritjük, hogy igazad van-e.-
Nem szóltam semmit csak bólogadtam és már indultunk is a szoba felé.
Mikor be értünk el is küldtük a lányokat kávéért.
-Na Liza jobban vagy?- kérdezte Ernesztó figyelem elterelés gyanánt.
-Már jól vagyok köszönöm.-
-Ez remek. Örülök neki.-
Amint meg hallotam ezt a mondatát  gyorsan ki húztam a függönyt amíg Liza nem figyelt.
Igen igazam volt. Lizának meg égett a bőre és szinte már sikított a fájdalomtól.
-Elég hadjátok abba.... Ahhh... kérlek.-
Be huztam a függönyt majd közelebb léptem a testvéremhez.
-Látod meg mondtam, én sosem tévedek.-
-Igen igazad volt.-

-Mégis miben?-
Kérdezte Liza mintha nem tudna semmiről.
-Liza kérlek ne tégy úgy mintha nem tudnád, hogy mi vagy.-
Mondta Ernesztó és le ült Liza mellé az ágyra.
-Mi?? ti meg miről beszéltek?? mi baj van velem?? mi történt?? mióta fel keltem olyan fura minden mintha.... -
-Mintha fel erősödtek volna az érzék szerveid. -
Fejeztem be a mondatot helyete is.
-Pontosan. De nem tudok rá jönni, hogy mitől lehet ez az egész.-
-Liza te vámpír vagy.-
-Hé, Ernesztó nem lehetett volna ezt finomabban közölni?- 
-Jajj... Dean ezt mégis, hogy lehetne finomabban közölni?-
-Tessék, hogy mi vagyok? - Ernesztóval mind a ketten Lizára néztünk aki egyre sűrűbben kapkodta a levegőt.
-Nézd Liza... - ültem le mellé és meg fogtam a kezét. - Először is mondj el mindent ami a baleset után történt.-
-Arra emlékszem, hogy a buszba bele ütközött egy kocsi és én el ájultam. De amikor fel ébredtem lélegeztető gép volt rajtam, le vettem, és nagyon szomjas voltam. Ezért meg ittam azt ami a pohárban volt. Mutatott a mellette lévő poharra. - Liza mi volt a pohárban?-
-Nem tudom, nagyon rossz íze volt de utána meg ízlett és meg ittam az egészet.-
-Milyen színe volt? - Kérdeztem elég idegesen.
-Piros.- Mondta, és én meg  az öcsém egymásra néztünk és szinte egyszerre mondtuk ki: vér....

A lányok vissza értek a kávéval.
-Na mi a téma?- Kérdezte Inez mosollyal az arcán. - Semmi különös. - Vágtam rá egyből, majd az öcsémre és Lizára néztem, hogy még véletlen se mondják el  mi is történt.  Persze meg értették és nem mondtak semmit, pár órával később a lányok haza mentek.
Már csak az volt a kérdés, hogy ki változtatta át Lizát.
-Ki változtatott át? azt legalább tudod? -
-Nem nem tudom.-
-Valahogy ki kell derítenünk.-
Mondta Ernesztó.
-Gondolkozzunk, rajtunk kívül ki az aki vámpír és itt él a városban.-
-Dean, rajtunk kívül nincs más vámpir a városban...-

-De... van.-
Jelent meg az ajtóban egy számomra nagyon fontos személy a múltból...

-Lilien??-
-Ez, hogy lehet? te élsz? ez lehetetlen. Meghaltál. Kérlek mesélj el mindent. -

-Nem, nem haltam meg, vámpírrá váltam. Mikor Sam  ki szívta az utolsó csepp vért is a testeből vámpír vért juttatott a szervezetembe hátha túl élem és így is lett. Nem lettem vámpír de túl éltem. El vitt magával, hogy hibrideket teremtsen magának, egyfajta hadsereget.  3 éven keresztül voltam a rabja, de az egyik hibride, Shawn meg törte a sarj kötődést és meg mentett. Vámpirrá változtatott és így meg mentett Samtől.-