Ezerszer megismerni Téged... [Jikook ff.]

A másik szín

Lassan kezdetek ritkulni a fák,amik eddig alagutat képeztek felettünk.
Kiértünk egy tisztásra,minek a közepén állt egy oltári nagy épület,ha nevezhetem így,hiszen inkább egy kastély!
Legalább három emelet magas,tele gyönyörű ablakokkal,melyeknek kerete aranyszínűre volt mázolva.A fal halvány sárga és egy darab hiba nem látszott rajta.Tetejét majdnem fekete cserepek fedték,amik picit ijesztővé tették,de továbbra is adta a mesebeli kastély hatást.Az épület bejáratát még nem láthattam,mert egy eléggé méretes kerítés vette körbe a területet.Persze nem holmi fából készült kopott színű valamicske,hanem egy hatalmas téglából készült fal,mely időközönként egy-egy apróbb szobrot tartott.A kerítést középét megszakította egy míves vaskapu,mely mintha csak ránk várt volna kezdett nyílni,mikor eléértünk.
-Tetszik JiMinie~?-súgta a semmiből GD a fülembe.Az hagyjál,hogy para,de még olyan perverzen is hangzik.....kirázott tőle a hideg.
-Nagyon szép-válaszoltam halkan-Ez is tiéd igaz?-kérdeztem felnézve a sárkányra.
-Az Ő nevén van,de mi is itt élünk-adta a magyarázatot Seungri.
-Basszátok már meg!Nem kell ám helyettem válaszolgatni-morgott GD.Úgy érzem ez egy mélyebb probléma nálunk,mert sokadjára merül fel.
-Boccs,majd legközelebb igyekszem.Melyik garázsba vigyem a kocsit?-terelte a témát sofőrünk.
-A3-több is van(?!)-Aztán ti menjetek a klub helyiségbe,én pedig elviszem JiMint fodrászhoz,szerintem óra alatt megleszünk-adta ki az utasításokat GD. T.O.P bólintott egy aprót, jelezvén,hogy vette.
Az autó elkanyarodott az udvarban,majd egy hatalmas garázsban állt meg.Azon kívül amelyikben utaztunk még két méreg drágának tűnő járgány volt csak ebben a helyiségben.Egyre biztosabb vagyok abban,hogy valóban nem kis pályás maffiáról van szó.Mondjuk,ha a családjától "örökölte" ez annyira nem meglepő,hisz generációk óta tarthatják fent.
-JiMin gyere már ki csezdmeg!-oops úgy nézki elbambultam és ezzel felbosszantottam a "górét".
-Megyek, sajnálom-tápászkodtam ki remegve.Őszintén megint rám jött a frász.Lehet,hogy most akarnak majd megölni vagy....vagy mostmár azt is kinézem GDből,hogy megerőszakol.
Félelemmel tele kezdtem követni a sárkányt.
Először a hatalmas garázst hagytuk el. Egy a fényűzést nem igazán sejtető ajtón keresztül távoztunk, azonban amint kiléptünk rajta,mintha a világ leggazdagabb emberének lakásában jártam volna.A folyosón végig egy mély bordó bársony szőnyeg terült el,faltól falig.Fentebb vezetve a szemem mindenhol gyönyörűnél gyönyörűbb festmények lógtak aranyozott keretben egymás mellett.
-Bámészkodsz még,vagy méltóztatsz utánam jönni?-kérdezte hátra se nézve GD.Kérdésére nem válaszoltam, csak kapkodtam utána tacskó lábaim.
A fantasztikus folyosón haladtunk végig,míg egy üveg ajtóhoz nem értünk.Nem láttam be rajta,de ez nem volt nagy baj,mert GD elhúzta így bepillantást nyerhettem.
-Jónapot-hajolt meg előtte borbély ruhát viselő férfi.Ezek szerint Ő lesz a fodrász.Most már nem magamat,hanem a drága hajamat féltettem.Szerettem a szőke tincseim,anya mondta mindig,hogy "kis szőke angyalom" és ezért festettem(pontosabban inkább szívattam le)mindig ilyenre.
Érzéseim kifejezve hajamhoz kaptam,amin GD kuncogott egy aprót.
-Szeretném,ha egy kicsit helyre pofozná ezt a kis gyereket mellettem-rántott maga mellé.Én megszeppenve bámultam az ollós haj gyilkost előttem,az pedig szemöldökét táncolva mért végig.
-Rendben-bólintott-Itt foglalj helyet-mutatott egy székre.Nem igazán mozdultam arra felé,így GD a SEGGEMNÉL fogva tolt oda.
Kelletlenül leültem,majd vártam az elkerülhetetlent.
-Bent maradjak veled?-kérdezte hangjával mérhetetlen gúnnyal GD.Egy másodpercre megfordult bennem,hogy maradásra bírom,de összeszedtem a bátorságom is kiküldtem a sárkányt.
A fodrász fütyörészve kezdte megmosni a hajam,majd átgurított székestül egy tükör elé.
Én kezdtem megunni a csendet,így cseverészni kezdtem a hajam megrontójával.
-Elnézést,de elmondaná mire számíthatok a hajammal kapcsolatban?-tettem fel egy kérdést ami eszembe jutott.
-Nem,majd meglátod!-mosolygott őszes bajsza alatt-Most én kérdezek-ment bele egy kis beszélgetésbe-Hogy hogy ilyen későn látogattatok meg engem?Már rég szükséges lett volna a beavatkozásom,mert ami itt van borzalom!-utalt a hajamra.A beszólástól eltekintve egy mulatságos figurának tartottam,talán az első aki nem volt olyan maffiás benyomású a BigBangből.
-Hogy érti,hogy későn?Még csak nem rég zártak össze GDvel és hát magukkal a BigBanggel-mondtam miközben a bácsi erőszakosan tépett egy csomót a hajamban.
-Butus,én nem vagyok a BigBang tagja-sóhajtotta mikor kijött a gubanc a hajamból-És úgy értem,hogy későn,hogy már több mint egy éve figyelnek rád,mi az,hogy csak most vágnak normálisba téged is?-kérdezi egy picit felháborodva,de látszott rajta,hogy igazándiból jót mulat a dolgon.
-Mi van?!!!!-szalad fel a hangom néhány oktávval magasabbra-Egy kibaszott éve?!!!-sikítottam és sajnos közben ismét káromkodtam.Komolyan amióta itt vagyok többet használtam ilyen szavakat,mint az elmúlt néhány évben összesen.
-Nem tudtál róla?-lepődött meg a fodrász miközben valami gyanúsan rózsaszín cumót nyomott a hajamba.
-Hé mi ez?-kapnék tincseim után,de a bácsi rácsapott a kezemre.
-El a mancsokkal!-rivallt rám.A nyilvánvalótól eltekintve,(hogy egy maffiánál dolgozik)elég rendes és szeretni való emberkének tűnt,még csak nem is ütött erőset.
A rózsaszín sampont(?) elkente a hajamon,majd alufóliába csavarta a tincsenként.
Tehát nem sampon volt,hanem hajfesték!!
Kezdtem egyre kellemetlenebbül érezni magam a székemben és félelemmel vegyes izgalommal vártam a végeredményt.

*Fél órával és egy hajszárítással később*

Mikor már láthattam volna milyen is lett a hajam a fodrász betakarta kezével a látóterem.
Egészen a hajszárítás végéig nem engedte,hogy lessek.
-Oké kész van!-jelentette ki büszkén,majd elemelte mancsait rólam.
A látvány ledöbbentett.
Nem mondom,hogy rosszul nézett ki,de hogy a buzis hatás nem tűnt el az fix.
Olyan voltam mintha egy adag vattacukrot igazított volna be szépen a fejemre.

(Írói megj.:De azért milyen kis ennivaló vattacuki nem?🤭😍💗)

-Mi a fenéért festetted halvány pinkre?!-emelte meg hangját az éppen belépő GD.A sárkány a számból vette ki a szót.
-Hát nem tudom,olyan babyboyosnak tűnt melletted....-vakarta meg a tarkóját-...és azt mondtad még régebben,hogy szeretnél egy kis pink babyboyt-fejezte be a magyarázkodást.
-Vissza lehet csinálni valahogy?-néztem reménykedve a fodrászra.
-Most erre nincs időnk-válaszolt helyette GD-Gyere inkább,a hajad meg viseld valahogy-utasított.Sóhajtottam,majd felálltam és elindultam kifelé.
Az ajtóban még egy köszönömöt valahogy elmormoltam a fodrásznak, végülis annyira nem akart rosszat.
Jut is eszembe elmondott pár érdekes infót ami miatt felmerült bennem néhány kérdés,amik határozottan válaszra várnak.
-GD?-szólítottam meg az előttem dacos léptekkel haladó maffiózót.
-Hm?-morgott hátra se nézve,mintha ezzel is csak kifejezné,nem egy szintén járunk.
-A fodrász mondott egy érdekes dolgot,még hozzá,hogy már egy éve figyelsz rám....-kezdtem volna bele,de ekkor hátra fordult és kezét a szájamra tapsztotta.A szívem kb tízszer olyan gyorsan kezdett verni és minden porcikámban éreztem a fenyegetettséget.Mi rosszat sikerült mondanom?
-Az a hülye barom-nézett egy pillanatra le,majd ismét rám-Sajnálom Chimchimke,én tényleg nem így akartam ezt intézni,de hamár így alakult: Hazudtam neked ma reggel,meg úgy kb az elmúlt egy évben.Kurva sok mindenről nem tudsz vagy nem helyesen tudsz,szóval kénytelen leszek elmondani mostmár az igazat,a drága fodrászt meg még kinyiratom ezért.....de előbb,most szundizz egy picit,át kell gondolnom ezt az egészet-mielőtt bármit kérdezhettem volna,elővett dzsekije zsebéből egy altatót és az arcomba nyomta.
A fojtó szag lassan bekúszott a tüdőmbe és akárhogy próbáltam felköhögni,nem ment.Kezemmel próbáltam GD-t arrébb tolni,de hiába.A gyenge esetlenkedésemből semmi sem lett és fokozatosan inkább csak kapaszkodtam támadómba.A fejemet elkezdte ellepni a sötét köd én pedig automatikusan hunytam le a szemem,hogy legalább álmomban távol maradhassak mindettől.

Valaki cirógatta az oldalam, finoman,mintha a világ legértékesebb porcelánja lennék.
-Nyisd ki a szemed JiMin-hallottam ahogy a fülembe súg.Ismerős hang kellemes,dallamos és bizalmat sugalló.
Óvatosan felemeltem pilláim és egy réten találtam magam.Aranyló fényben csillogó fűszálak,körben falat képző fák és mesebelien kék ég.Én, pontosabban mi, egy fa alatt feküdtünk.Életem egyik legidillibb pillanatában éreztem magam.
-Hol vagyok?-próbáltam felülni,de az idegen lenyomott a mellkasára és átkarolt egyik kezével.Nagyon jó érzés volt,így nem ellenkeztem,csak belebújtam az ölelésébe...

Sziasztok, sajnálom,hogy ilyen ritkán vannak részek,de azért igyekszem.
Remélem tetszett és próbálok minél hamarabb újra jelentkezni💘
Addigis,ha tetszett csilagozzatok és kommentben nyugodtan osszátok meg pozitív és negatív véleményeteket is egyaránt 💘💘💘