Diabolik totál bebaszva

A bebaszás estéje 3.rész

-Shu...san...mit csinálsz?- kérdezte bizontalanul a kést tartó lány. -Ohh, én semmit... csak egy kicsit... megkóstollaaak...- lihegte Roxy fülébe, akit kirázott a hideg. -Mi mi mi mi mi???- dadogta megrémülve, és leejtette a kést. Ayato éppen most érkezett vissza két pohárral a kezében, de ahogy meglátta hogy a bátyja kikezdett a csajával le is dobta őket és lebaszott egyet Shunak. -Kopj le róla! Jól vagy Chichinashi?- fordult Roxyhoz, aki még mindíg megrémülve állt a pultnál, és egy szót sem szólt. -Roxy! Válaszolj már! Bántott?- lengette meg a kezét Roxy feje elött, de ő még mindíg sokkban volt, és nem válaszolt. -Shu! Mit tettél vele?!- vonta kérdőre. -Én semmit, csak meg mondtam neki hogy meg fogom harapni. De szerintem nem ezért viselkedik így. Talán megijedt attól hogy ide ugrottál es pofán taszajtottál!-vette a hangját kiabálóra. Mint egy igazi részeg vámpír. -Jóvann má, maradjál kussba és hagyd békén! Ő az enyém!- makacskodott Ayato. -Miért lenne a tiéd? Meg lett mondva, hogy mindenkijé a házban! Nem te döntöd el!- vágta rá Shu miközben ökölbe szorította a kezét. -Elég legyen! Shu, Ayatonak igaza van... Megígértem neki hogy... Az övé vagyok...- sóhajtotta a remegő lány, és Ayato a karjánál fogva rántotta magához. -A...Ayato...san... Mit csinalsz... Az előbb ittál... A véremből... Ha megint....Mmnn... Mmmnn...- dadogta elszörnyedve, de Ayato befogta a száját, és szembe fordította magával. Látszott a szemében a félelem. -Ne félj. Nem bántalak. Inkább igyál, mert akkor legalább nem nyávogsz itt nekem...- nézett mélyen a szemébe Ayato, és elengedte. Elindult egy új adag borért, mivel az előző ''tönkrement''. Shu dühösen meredt az ácsorgó lányra, aki inkább Ayato után futott. Mint valami kis pincsi kutya. Shu csak egy halk "Chh"-t vetett utánuk, és elment aludni. Mint mindíg. Ayato észre sem vette hogy mögötte koslat Roxy, telljes búskomoran. -RROOXXYY!! GYERE ITT A BO... óhh hát te itt vagy?- kiabált, majd megfordult és észre vette őt. Nem csoda hogy nem hallotta meg, hisz kis termetével nem trappol olyan hangosan mint Ayato vagy a többi fiú.   -Igen, itt vagyok...- suttogta, a földet bámulva. -Hé... mi a bajod? Amióta Shu megjelent tök szomorú vagy...- próbálta Ayato adni az aggódót.
-Semmi... csak szarul vagyok és kész...- dünnyögte Roxy, miközben bőgni kezdett. Ayato épp válaszra nyitotta a száját amikor Ruki toppant be a szobába. -Na mivan már? Megint bőgsz? Halljam, most mivel bántottad meg Ayahhtto?- jött közelebb egy boros pohárral a kezében, ami KB. félig volt, de egy szuszra meg is itta. -Nem tudom mi a baja mert nem mondja el... azt mondja hogy szarul van...- magyarázkodott Ayato. Roxy csak tovább sírt meg bámuta a földet, annyi külömbséggel hogy leült. -Hallod? Mond már, mi a bajod! Roxy... ne szopass már... bökd ki!- akarstoskodott Ayato, de minden hiába.