- De még mindig nem érted. Azt mondta, hogy SZERET! Úgy ahogy te Yoongit! - magyaraztam aktuális élet krízisem részleteit teljes beleéléssel barátomnak.
- Miből gondolod, hogy szeretem Yoongit?
- Ugyan már, mindenki tudja, hogy Yoonseok is real. Meg amúgy is Tae példálózott veletek.
- Ez hülyeség. Yoonseok nem real.
- Dehogynem real.
- Épp ezért, Hopega is real.
- Mi van?!
- Én vagyok felül, nem ő. Szóval az én nevemnek kell elől lennie.
- Aha. Lehet nem veled kéne ezt megbeszélnem.
- De ha nem velem, a legjobb barátoddal beszéled meg, akkor mégis kivel?
- Hát vele! - mutattam az egyik ajtó irányába.
- Jungkook, tudod, hogy most csendes pihenője van.
- Igen tudom Hobi, de nekem muszáj most megbeszélnem ezt valakivel.
- Ahogy gondolod. - vont vállat.
- ...
- Most mi van? - nézett rám értetlenül.
- Nem ébreszted fel?
- Kösz, de nem. Nem az én problémám.
- Viszont a te pasid.
- Nem értem hogy jön ez ide, de ha ennyire félsz tőle, akkor miért nem elégszel meg velem?
- És ha te ennyire félsz tőle, akkor miért vagy vele? - vágtam rá csípősen.
- ..Ez magán ügy és most már biztos, hogy nem segítek neked. - tette keresztbe karjait.
- Jól van, nem is kell. Helyetted is férfi leszek. - mondtam meg emberelve magam.
- Hé! Én férfi vagyok! - "állt belém" mellkasát feszítve.
- Akkor keltsd fel a pasid!
- Jó, felkeltem!
- Jó keltsd!
- Jó! - mondta miközben lenyomta a hálószoba ajtajának kilincsét - Várjunk.. Annyira mégsem jó.. - torpant meg hirtelen.
- Oh, gyerünk már ember! - löktem be a nyílászárón, szegény pedig pont az ágy elé csattant.
- Ez igazán szükség volt, ugye?! - fordult felém Hoseok icipicit idegesen.
Sajnos nem tudtam feleletet adni kérdésére, mert az előttünk lévő kétszemélyes ágyon valami megmozdult. Pontosabban a takaró. Még pontosabban pedig az alatta lévő egyén.
A következő pillanatban pedig felcsapódott az ágynemű és egy kócos, kissé meggyötört Min Yoongi bújt elő alóla.
- Y-Yoonie, ne haragudj, hogy felkeltettünk.. de Jungkook mindenáron beszélni akar veled! - mutatott felém Hoseok.
- Hobi.. - szólalt meg rekedtes hangon Yoon.
- I-igen?
- Azt álmodtam, hogy elrabolták a Rolexeimet.. - csuklott el hangja szomorúan.
- Jaj édes ne aggódj, csak egy rossz álom volt. - pattant fel a földről barátom és magához húzta párját - Jungkook, várj meg kérlek a nappaliban, mindjárt megyünk mi is.
Miután egyedül hagytam őket, leültem a nappaliban lévő kanapéra és gondolkozni kezdtem.
Természetesen Taen..
Vajon mióta titkolhatta az érzéseit? És én hogy nem vettem észre? És most mégis mihez fogok kezdeni?
Kérdéseim áradatát egy pokrócba csavart Yoongi szakította félbe, aki egy bögre kávéval ült le mellém a kanapéra.
- Na, megvannak a Rolexeid? - kérdeztem mosolyogva.
- Miről akarsz beszélni velem? - pillantott rám szúros tekintettel megjegyzésem hatására.
- Szerelmi gondja van. - sétált be a helyiségbe Hoseok is egy zacskó csipsszel a kezében, majd helyet foglalt az egyik fotelon.
- És én ebben, hogy tudok a segítségedre lenni? - fordult felém Yoongi.
- Hát.. mivel Jin hyung elutazott Namjoon hyunggal ezért jelenleg te vagy a legbölcsebb ember a közelemben.. és gondoltam hátha megdobsz egy-két jó tanáccsal.
- Hát az majd kiderül. Mi is a problémád?
- Az hogy.. tegnap szerelmet vallott nekem egy fiú..
- És?
- Mi az, hogy és? Azért egy hetero kiakad, ha szerelmet vall neki egy másik srác!
- Hát, sajnálom Kookie de nem vagyok hetero, szóval azt hiszem ezt én nem érthetem meg. ..Na de ki az a fiú, aki vallott neked?
- ..Taehyung. - böktem ki nehézkesen.
- Hát ez nem lepett meg.
- Hogy-hogy?
- Mert pont az esete vagy.
- Mi? Te tudtad, hogy meleg? - kerekedett ki szempárom.
- Jah... Lehet, hogy még nem tudod, de én óvodás kortól ismerem Taet. Mindketten Daeguból költöztünk ide, ott pedig a szüleink nagyon jó barátok voltak. Aztán általános nyolcadik évében, amikor mi elköltöztünk már csak a szüleink tartották a kapcsolatot. Ja, mellesleg az én szüleim szóltak nekik, hogy van a környékünkön egy eladó ház, szóval veheted úgy, hogy miattunk költöztek pont ide..
- Hűű.. de ezzel nem válaszoltál arra, hogy honnan tudtad, hogy meleg.
- Jungkook szeretnék visszamenni aludni, szóval mit kéne tegyek, hogy kisétálj a bejárati ajtón és vissza se nézz?
- A legjobb barátom szere..
- Khmm. - nézett rám sértetten Hobi.
- Az egyik legjobb barátom szerelmes belém. Mégis mit kéne most tegyek hyung?
- Hát, gondolom először rá kell jönnöd arra, hogy te mit érzel.
- De.. mondtam már. Én hetero vagyok. Nem érezhetek semmit.
- Hát pedig ezek most bölcsességem utolsó szavai feléd. Viszlát Kookie. - intettet felém, majd bevonult a hálószobába.
- Jobb, ha elmész. Dühös lesz ha fel kel itt talál. - tette kezét a vállamra Hoseok mosolyogva.
- Hozzátok se jövök többet tanácsért.. - mondtam az előszobába érve - Azért egy valamire kíváncsi vagyok.
- Mire? - kérdezte barátom kiváncsian.
- Bármikor jövök hozzátok Yoongi hyung éppen alszik. Szóval ha egyfolytában alszik akkor, mikor töltötök együtt időt? Amikor te is befekszel mellé aludni? Hoseok ti, hogy jöttetek össze? Együtt aludtatok el valamelyik tanórán? Honnan tudod, hogy ő az igazi, ha csak alsz...
...Rám csapta az ajtót.
*hola!
ne haragudjatok, amiért ennyit kellett várni! valószínű, hogy mostantól kicsit ritkábban hozok majd részeket mert nincs túl sok időm az írásra. de azért majd próbálom minél hamarabb hozni őket.
szép napot mindenkinek!💕😌*
YOU ARE READING
You Can't Get Rid Of Me [Vkook/Taekook]
Fanfiction" - De most gondolj bele, ha nem is lenne ott a fejem azon a pizzán, te még akkor is meglátnál engem a szalámiban! - Ennek pont annyi értelme volt, mint a létezésednek." ××× ~ Csúnya beszéd (Igyekszem hozni a részeket, ahogy időm és inspirációm eng...