You Can't Get Rid Of Me [Vkook/Taekook]

🏃‍♂️fogócska🏃‍♂️

Miután a "hopega" páros kidobott elindultam hazafelé, élni tovább az unalmas sivár kis életem.
Persze tervbe volt, hogy szánalmas létezésemhez hozzáadok pár boldog videojátékkal eltöltött órát is.

És hogy miért csak tervben volt?

Nos elég egyszerű a válasz.

Kim Taehyung.

Most gondolj bele.. Épp békésen sétálgatsz az utcán hazafelé, miután a legjobb barátod kirúgott a házából, mikor egyszer csak tök hirtelen, de úgy hogy nem is számítanál rá, mert hát a legváratlanabb dolog ez.. szóval, a semmiből eléd kerül a srác, aki az elmúlt félévben átvette a fent említett legjobb barátod szerepét, nem mellesleg még szerelmet is vallott neked és azóta egyszer sem beszélgettetek vagy töltöttetek el együtt időt kettesben. (mgj. szerintem ennél nem létezik hosszabb mondat xD)

És hát persze logikusan mi az első dolgod miután ő is észre vett és közeledni kezd feléd?

Még jó, hogy elfutsz.

Vagy te nem ezt tennéd?

Az lehet..

De hogy őszinte legyek édes mindegy, hogy te mit tennél, ugyanis én ezt tettem.

Lehet gyáva dolog volt, de még nem álltam készen arra, hogy beszéljek vele.

Nem tudtam volna mit mondjak neki, mert fogalmam sincs mit érzek ezzel az egésszel kapcsolatban.

Szóval futottam és csak futottam ameddig a lábam bírta, de még így sem sikerült lehagynom Taet, ezért amikor vettem egy hirtelen kanyart és úgy éreztem nem látott meg mikor bebotlottam egy kávézó ajtaján, azt hittem végre kifújhatom magam.

De tudod mit?

Ő is bejött a kávézóba.

Ennyire unatkozna odafent a jó isten?

Úgy éreztem sikerült feltűnés mentesen lebuknom egy asztal alá úgy, hogy nem vett észre, és igen ebben végre igazam volt, ugyanis elsétált mellettem, én pedig az asztalok alatt mentem végig a kijáratig, míg ő egyre beljebb keresett a helyiségben.

Az ajtóhoz érve kapkodva álltam fel a földről - vicces amúgy, egy csomó olyan asztal alatt mentem át aminél ültek - és kiviharoztam az ajtón.
Ismét futásnak eredtem és az otthonomig meg sem álltam.

Szerencsémre Taehyung már nem tudott idáig követni, viszont ennek az ára az volt, hogy jelenleg kitudnám köpni a tüdőm, ráadásul az ajtó küszöbénél a lábam is feladta és úgy rogytam össze, mint a szomszéd ahjusshi az árokban egy jópár menet után a helyi ívóból haza felé témferegve.

Ám az előszobában fekve eltöltött picit hosszabb időcske alatt, rá kellet jönnöm egy igen fontos és szomorú tényezőre, ami miatt kicsit csalódott is lettem..

Ez pedig nem más mint a kegyetlen valóság, miszerint Taehyung a szembe szomszéd és nagyon is jól tudja hol lakom, szóval ha keres, sajnos meg is talál, méghozzá egészen könnyedén.

De lehet, hogy pont erre van szükségem. Hiszen nem menekülhetek örökké, nem igaz?
Előbb vagy utóbb mindenképp szembe kéne néznem vele, szóval ha a mai nap folyamán még nem adta fel a dolgot, és becsönget hozzám, nem fogok elfutni.
Az már tényleg sok lenne...

Elhatározásom után egy jó fél óra múlva meg is szólalt Tae kitartásának jele a csengő hangjával.

Én pedig erőt vettem magamon, és kinyitottam jó barátomnak az ajtót.