Egyedül a tömegben

Búcsú a régi élettől

Mindent bepakoltam. Egy bőrönd se telt meg. Már csak be kell mennem az igazgatóhoz aki kiadja a sofőrnek az irataimat.

Az igazgató hozzám se szólt. Csak kiadta az iratokat. Senkit nem láttam a többiek közül a folyósókon.

A sofőr kinyitotta a kocsi ajtaját, én meg beszálltam és elindultam egy új élet felé...

Nem tudtam merre visz az út de azt tudtam hogy messzire mivel kaptam szendvicseket.

Hát viszlát Pozsony.- gondoltam és a kocsi elindult hogy egy új élet felé...