Délután

18 2 0
                                    

Délután láttam egy kiírást miszerint minden héten egyszer az érdeklődőket elviszik könyvtárba. Régebben nem olvastam sokat mivel Szlovákiában nem nagyon voltak magyar könyvek. De elhatároztam hogy itt elmegyek. Egyébként a faliújságon tök sok hasznos dolog volt. Onnan tudtam meg hogy havonta mindenki kap zsebpénzt. Sőt azt is hogy érkezik minden héten étel és ruhaszállítmány. Ilyenkor aki lent van a földszinti folyosón az választhat. Nem ebédeltem túl sokat így megéheztem. Lementem megkeresni a konyhát. Meg is találtam.
- Jó napot!- köszöntem.
- Szervusz angyalom. Te vagy az új lány igaz?
- Öhm igen Nyeste vagyok.
- Én meg Rózsa néni. Miért jöttél? Éhes vagy?
- Hát igen nem nagyon ebédeltem.
- A tegnapi süteménynek megmaradt a széle. Ezt el tudod vinni. Csak aztán nehogy elhízz angyalom.
-Köszönöm a süteményt. Viszont látásra!

Hát legalább valaki kedves velem.
A gardrób hátuljában elrejtettem a sütit és elhatároztam hogy lesz egy ételraktáram. Tudom hülyén hangzik.
Ezután elkezdtem rajzolni. Nem rajzolok valami szépen de szeretem csinálni.
Rajzoltam egy képet a régi árvaházról és mellé egy másik képet az újról. Mire ránéztem a falon lévő órára már vacsoraidő volt. Le is mentem. (szokásos sutyorgás) A vacsora finom volt. Amikor a tálcára raktam az ételt Rózsa néni rámmosolygott. Kicsit jobb hangulatban mentem le a szobámba.
Pár perc múlva bejött Szofi és szólt hogy le kell mennem fürödni. Plusz szemrehányt mert tegnap nem voltam.
Elhatároztam hogy ötös skálán pontozni fogom a nap fontosabb eseményeit:

Suliba kell mennem: 3/5
A lányok a közös nappaliban: 1/5
Rózsa néni: 4/5 (kicsit túlbuzgó volt)

Egyedül a tömegbenOù les histoires vivent. Découvrez maintenant