Érted élek!❤🔐/BEFEJEZETT/

1.rész. ~új környezet!

A nevem Park Jimin. Szöuli városi főiskolára járok.
Ha nem a suli padját koptatom, akkor a könyvtárban lógok.
Sajnos más szórakozásom nincs.
Anyám mostanában jól érzi magát, ahhoz képest, hogy nagyon beteg.
Nem tudom mihez fogok kezdeni, ha ő már nem lesz!
Na de nem gondolok ilyenekre!!
Megráztam a fejem, és felültem az ágyban.Vasárnap reggel 10:30 van. Azon gondolkozom, hogy mivel is üthetném el a mai unalmas napomat is. Aztán úgy döntöttem hogy most kimászok az ágyból, és elmegyek zuhanyozni!
Miután lezuhanyoztam, felöltöztem, és lementem a konyhába segiteni anyunak!
- Szia anyu!-köszöntem neki, mire felkapta a fejét! Úgy látom sírt.Vajon mi lehet a baj?
-Ohh..Szia kincsem! Jól aludtál??- kérdezte, miközben elfordult, hogy meg törölhesse a könnyes szemeit.
-Anyu.. Mi a baj? Miért sirtál?- kérdeztem közelebb lépve hozzá.
-Semmi kincsem. Tényleg. Semmi. Csak olyan hamar felnőttél.- hazudott...
De megelégedtem ennyivel.
Nem firtattam tovább a témát.
-Akkor jó. Elmegyek a könyvtártba anyu Szeretlek!-mondtam majd fel vettem a dzsekim és kiléptem az ajtón.
Nem telt el 10perc már ott is voltam! Leültem a kedvenc kis olvasó sarkomba, és olvasni kezdtem. Fél órával később, éreztem hogy valaki figyel.
Nem mertem felnézni.
Aztán lépteket hallottam,és valaki megállt előttem.
Megcsapott a parfümjének az illata. Finom illat volt! Félénken felemeltem a fejem, és felnéztem rá. Gyönyörű,csokoládé barna szem párral találtam szemben magam.
-Szia. Segíthetek valamiben? -kérdeztem félénken,majd felállva leraktam a könyvet.
-Szia. - húzódott fél mosolyra az ajka. -Tudál nekem segíteni? Merre van az irodalom részleg? - kérdezete még mindig mosolyogva.
-Persze. -mosolyodom el én is.
-Gyere megmutatom.-mondtam és ki kerülve a kedves idegent, elindultunk a keresett részleg felé.
-Tessék, itt van. Itt mindent megtalálsz amire csak szükséged van.-mondtam, majd miután megfordultam, hogy mostmár megyek, egy tenyér ragadt a csuklómra, vissza rántott magához, neki nyomott a könyves polcnak, és se szó se beszéd, megcsókolt.
Azt se tudtam köpjek-e vagy nyeljek. Egyik kezével lefogta az enyémeket, és az oldalam kezdte simogatni. Nyelvével bejutást kért, amit én hülye megadtam.
Azt hittem elájulok. Zsibbad a testem. És igazság szerint, éledezni kezdtem oda lent is!
Felizgat ez a fiú! Nem bírom! Össze fogok esni!