8.Fejezet

186 25 0
                                    

Annyi év után..mégis mit akarhat tőlem? Hisz..anyámmal együtt lelépett, és semmi jelet nem adott magáról..egészen mostanáig?

Az óra kellős közepén csak erre tudok most gondolni?...meg arra amit ez a két bolond művelt velem a múlt éjszaka?..túl zavaros már minden..és..az a szőke hajú srác is a második napról..mit akart tőlem aznap?

-..mi...zumi..IZUMI FIGYELSZ? -csapott fejbe a tanárnő majd a hangajának köszönhetően minden gondolatom egyszerre oszlatta el..
-Olvasd a következő oldalt...

~óra vége~

Sétálgattam a folyosón (mivel jobb dolgom úgy sem volt)..természetesen Aki és Kuro szorosan a nyomomban voltak, ugyhogy azon kelett gondolkoznom, hogy mihez kezdek velük miután az iskola végetért..elvégre, azt csak nem mondhatom hogy "bocsi de váratlan feltűnt az apám aki egyben a báttyám is, ugyhogy majd jövök"... Hahh..belegondolni is rossz hogy ez megt..

*bumm*

-Aucs~ez fájt -ember..ekkora szerencsém is csak nekem van..itt a szőke hajú srác aki szó nélkül kirángatott az osztályból, majd becenevet ragasztott rám.. Yami az..

Aki és Kuro felsegítették Izumit és éppen távozni készültek. De persze senki sem jár egyedül. Yaminak is voltak haverjai. Egy csettintéssel már tudta is őket csicskáztatni. Vagyis levakarták Izumiról őket hogy " sétáljanak" eggyet. Azalatt persze ment a komédiázás...
Végül megint csak ketten voltak..

-Jó újra látni cicuskám. Múltkor jól lekoptattál. Eléggé fájt ugye tudod?

Most komolyan...

-Nem volt szándékomban megbántani. De..nem is ismerlek. A neved sem tudom, hirtelen berontasz a terembe, majd a csuklómnál fogva kirángatsz semmi szó nélkül..és kértelek hogy ne hívj így!

A szemei tányér méretűek lettek és csak pislogott mint egy kisgyerek. Majd ejtett egy mosolyt.

-Hm..a nevem Yamabuchi Kintaró. De csak Yami-nak hívhatsz! Nem mellesleg meg...aznap fontos dolgot akartam mondani. Szóval ha szánsz rám most időt akkor el is mondanám..bár szerintem már te is tudsz róla..

Hmm?? Tudni?? Mi a fenéről beszél?

-Szivesen meghalgatnálak..csak tudod..vár a tanítás..

Éppen készült megfordulni amikor..

-Chh..akkor inkább tisztán a lényegre térek.. Louisről van szó..a báttyádról..

Honnan ismeri őt? Ki ez fickó egyáltalán és honnan tudja a báttyám..illetve apám nevét?

Megfordult és leült egy székre. Kissé zavartan..hisz egy olyan személyről lesz szó akiről hallani sem akar..

-Ki a fene vagy te és mit akarsz? Vagy inkább..mit tudsz róla?..Mi ez az egész?

-Ho, ho, hoo nyugi van cica. Csak szép lassan. Kezdjük az elejétől..

Hogy a fenébe legyek nyugodt?

-Az egész kb akkor kezdődött amikor ezt az iskolát választottad. Az egész iskola halott rólad. De csak azért mert olyan pletykák jártak miszerint valaki nagy összeget fizetett csak azért hogy bejuthasson ide a gyereke, és a legjobb bánásmódban részesüljön. A tanárok sem tudják ki volt az..

Micsoda?? Tehát..akkor nem a tanulmányaim miatt lett megengedve az hogy ebbe az iskolába járjak??

-Nem..lehet....
De..neked mi közöd van ehhez... az egészhez?

-Mindenre választ kapsz. De elöbb had fejezzem be..
Na szóval..Louist ismertem már régebbről. Sokat bandáztunk együtt és bámultuk a csinibabákat..egészen addig amíg egy nap furcsán nem kezdett el viselkedni. Akkor mesélt először a családjáról. Hogy az apja otthagyta őket egy másik nőért..és hogy lefeküdt az anyjával...de a többi csak innentől fog jönni..


Miért pont ÉN? (Felfüggesztett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora