Két húron "BEFEJEZETT"

5. rész

<CSÜTÖRTÖK 13:58>

Már haza felé tartok a buszon. A fejem az ablaknak támasztom, és érzéstelen fejjel bámulom az elrohanó tájat. A busz majdnem teljesen tele. Mögöttem egy idős férfi köhög egyfolytában.

Ma köszöntem Carolnak. És... Nem is tudom. Mint ha nem is ismert volna. Csak visszaköszönt és már ment is tovább. A hangja olyan volt mint ha zavarban lenne. Nem tudom mi lehet Shawn és közte de ha megtudja a csókot csak tippelni tudok mit fog velem csinálni.

A busz megállt. A táskám gyors a hátamra kapom, és le is szállok. Nem megyek haza még. Elsőnek elmegyek a fahídhoz. Megnézem hogy a kutya ott van-e még.

Félek hogy anya megtalálta a drogot... A könyveimhez dugtam szóval elég kicsi az esélye, de ha rájön a pakolhatnék akkor átrendezi az egész szobámat.

Egy röpke 15 perces sétálás után meg is érkeztem a hídhoz. Mint ha megérezte volna a kutya hogy jövök, hisz amint a hídra lépek, egyből meglátom ahogy rohan felém a folyópartról.

Leguggolok elé, a táskám lerakom mellénk. Megsimogatom a fejét, mire ő csóválni kezdi a kis farkát. Alattunk a víz csendesen tova' halad, a szél egyre erősebben fúj. A tóparti fák lombjai majdnem belelógnak a vízbe. Kicipzározom a táskám, és előveszem belőle az uzsonnának szánt kolbászos szendvicset. A kutya egyből kiszagolja a finom falatot, így ki is kapja a kezemből és elkezdi megcsócsálni. 

Ezt a nyugis pillanatot egy nagytestű, szakállas, olyan 50 éves férfi őrjöngése zavarja meg. A szemei is ferdén állnak, a lépései bizonytalanok. Igen... Biztos hogy részeg. Fekete sapkája teljesen hozzásimul a fejéhez, szintén fekete kabátján néhol sötét foltokat látok. Egyre közelebb jön. Már hallom egyenetlen lihegését. A kutya felemeli a fejét, és felé fordul. Morogni kezd, majd ugatni. Megpróbálom lenyugtatni, de a férfi közelebb jön, a kutya meg kihegyezett füleivel próbálja hangjával távol tartani az idegent. 

-Mi a faszt ugatsz, te korcs? - kiabált rá a férfi

-Kérem, hagyjon minket békén. Menjen el! - mondtam neki kissé remegve. Tudom hogy elbánna velem. Nem akarok vele kötözködni. 

Ahogy a kutya ugatása egyre szaporább és hangosabb lett, úgy a többi is ugatni kezdett az utcában. Felállok, és mivel látom hogy a férfi meredten bámul, hátrálni kezdek, miközben a szemem sarkából figyelem a kutyát, és próbálom neki mondani, hogy menjen el onnan. 

Elkezd ugrálni körülötte és morogni. A férfit látszólag egyre jobban idegesíti. Belerúg. Pont az oldalába. Az állat elhalkul, majd ijedten leszalad a híd alá. Ez a rohadék meg követi... Nem merek oda menni... Biztos megölne ha úgy szolnék hozzá ahogy neki nem tetszik. Inkább haza rohanok és bízom benne hogy túl részeg ahhoz, hogy megtalálja. 

<Péntek 7:00>

Alig aludtam az éjjel. Szegény kutyán járt az eszem. Remélem nem bántotta... Csak meg akart védeni én meg ott hagytam... Még egy példa arra, hogy nem érdemlem meg Carolt. Beakartam szedni a pirulákat. Tudtam, hogy azoktól jobb lesz. Viszont azok ma estére kellenek. 

Mikor haza értem elmeséltem mindent Laura-nak, akik nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy menjünk vissza hozzá, de egyszerűen nem engedhettem. Lehet hogy még mindig ott lett volna az a pasas és ha elkapja a húgom én.. Én nem tudnám megmenteni és akkor látom ahogy... Nem. Nem szabad ilyenbe belegondolni. Túlságosan felfújtam ezt az egészet. A kutya tuti jól van. Délután kimegyek húgival a hídhoz és megkeressük. A részegség még nem ok arra, hogy valaki ilyet csináljon. 

Miután felébredtem anya azt mondta hogy hamarabb fog haza érni a munkából, szóval nem lesz olyan sokáig egyedül otthon Laura. Nekem meg éjfélre haza kell érnem. 

Esik a hó... Laura oda lesz érte.

<Délután 17:25>

Nem rég értem haza Laurával... Nem találtuk a kutyát... De a testét sem. Képtelen vagyok nem arra gondolni, hogy belefojtotta a vízbe. Laura iszonyatosan szomorú... Egyszer látta, de nagyon szereti az állatokat. És még mindig azon jár az eszem, hogy csak engem akart megvédeni. Eltudom sajnos képzelni a kis cuki fejét ahogy szorítja az a rohadék és nyomja le a víz alá, ő meg csak szenved és próbál kiszabadulni... 

Fel vagyok már teljesen öltözve, a zakóm belső zsebébe rejtettem a cuccot. Remélem Thomast rátudom majd venni. Egy darabtól még nem lesz semmi. Csak jól érezzük magunkat egy kicsit. 

-Laura! Elmentem. Az ajtót bezárom. Ne nyúlj semmihez itthon, a gitáromhoz meg pláne ne. Hamarosan otthon lesz anya is. Csináltam neked szendvicset ha éhes leszel. Na szia!

-Szia!

Úgy fél órával később már a suli előtt vagyok Thomas-al és Ashley-vel. Halk diszkó zene szűrődik ki egy kis fénnyel együtt, ami jó kis hangulatot teremt. A kezem megint elkezd kissé remegni... Már több mint 1 hete hogy nem szedtem be semmit. Most már muszáj lesz, különben megbolondulok. Nézem a mellettem elhaladó szépen felöltözött lányokat, ahogyan belekarolnak az oldalukon álló pasijukba. Carol még sehol. Pedig biztos gyönyörű... 

-Mondtam már hogy gyönyörű vagy, Ashley?

Elég béna Thomas csajozós szövege... Szerintem meg ocsmányul néz ki. Rohadtul nem áll jól rajta ez a vajszínű egyberuha.. 

-Hol van már Carol? -kérdeztem

-Lehet el se jön. -válaszol Ashley - Szakított a barátjával és teljesen kész van... 

-Mi?! - próbáltam úgy tenni mint ha nagyon is érdekelne, de folyton elterelte a figyelmemet az izzadásom és a remegésem. 

-Bizony. Ilyenkor szokott az történni, hogy depizik, magába bújik, magába önt minden este 1 liter pálinkát, alkoholista lesz, majd mindenki ellene fordul és felvágja az ereit. Amúgy te miért izzadsz ennyire? 

-Én is ezt akartam kérdezni Brendon. - mondja Thomas - Minden rendben van? Nem festesz túl jól. 

-Persze... Csak WC-re kell mennem. Bejössz velem vasutas? 

-Aha, menjünk. Úgyis kell nekem is hugyozni. Mindjárt jövünk, édesem. Addig bemehetsz.

-Okés. Bent várlak titeket a pultoknál. -mondja Ashley, miközben megcsókolják egymást

Belépünk az előtérbe, ahol szinte teljesen sötétség van, csak a tornateremből szűrődik be egy kis fény. Szinte érzem ahogy tudatosul bennem, hogy most végre megkapja a szervezetem amire várt. 

Thomas-al bemegyünk a wc-be. Ő odaáll a piszoárhoz, és előveszi amit elő kell, én meg megfogom a vállát. 

-Tom.. Igazából nem kellett WC-re jönnöm. -mondom neki, majd miután végzett felhúzza a cipzárt és felém fordul. Benyúlok a zakóm belső zsebébe, és előveszem a tasakot, amiben a 2 pirula van. 

-Ezt nem mondod komolyan? Brendon....

-Muszáj bevennem és mivel... Te vagy a legjobb barátom és szeretnék most teljesen kikapcsolni, szeretném ha te is... Egytől még nem lesz semmi baj. Csak jól fogod ma este érzeni magad. 

-Nem tartom ezt túl jó ötletnek. Tanárok is vannak itt...Meg Ashley.. 

-A tanárok nem érdekelnek semmit, Ashley meg lehet örülni fog végre hogy nem vagy olyan mézes-mázas nyálgép. Ma este meg is fektetheted. Vállalj egy kis kockázatot! 

-De csak ma este és nem lesz több ilyen. 

Bevesszük mindketten a szánkba a tablettákat, majd a csapnál leöblítjük.

<2 órával később>

Minden rohadtul nagy. Színes és homályos! Szétszakad a dobhártyám de leszarom mert kurva jó érzés!

-Szeretlek Brendon! 

Ki ez? Honnan jön egyáltalán a hang? 

-Mi ez, Brendon? Mit csinálsz te most? Kérlek válaszolj vagy valami! Ne kelljen megbánnom amit tettem!