Két húron "BEFEJEZETT"

1. rész

-6:00 - Van még idő.

-6:05 - Ez az, még rengeteg van!

-6:12 - Élvezzük ezt a pár percet.

-6:18 - Na még egy kicsit!

-6:20 - A rohadt életbe!

Már megint szól ez a retkes ébresztő. Olyan jót fekszek pedig most itt az ágyban. A takaró felfogja a hideg levegőt, így melegen tartja a testem. A Nyu Stern középiskolában zenét tanulok. Jövőre fogok érettségizni. Ha minden igaz, nagyközönség előtt kell majd énekelnem egy gitárral. Ja igen! A gitár. A gitár a mindenem. Vagyis hát... Majdnem mindenem. 

Meg kell próbálnom felkelni, és kijutni a szobából. Fél óra múlva megy a buszom. A ruhámat még tegnap este kikészítettem a székemre, hogy annyival is kevesebb dolgom legyen reggel. Jobb kezemmel kinyúlok a ruhámért, ami egy kartávolságnyira van az ágyamtól, majd visszadőlök a párnámra és a fejemre rántom a felsőmet. Nah tessék... Egy újabb álmos reggel. Nem kéne folyton hajnali 1-2-ig fent lenni és akkor talán nem szenvednék ilyenkor. Hányszor megfogadtam már pedig hogy "Most lefekszem 21-kor és becsukom a szemem". Természetesen sosem sikerült... Mindig akadt egy videó youtube-on, vagy egy haver akivel órákig eltudtam chatelni.

A lábamat már leraktam az ágyam mellé, a felsőmet magamra húztam és felálltam. Forog velem a világ. Valamiért sokkal hidegebb van ma reggel a szobámba a szokásosnál. Talán lázas vagyok? Áh nem fájnak se a végtagjaim, se a fejem se semmim. Nagyon is jól vagyok, mármint amennyire csak lehet egy hétfő reggelen.

Akkor vajon mitől lehet ilyen hideg? Oh hát persze... Este az ablakomban ültem és élveztem ahogy fázok. Nem csuktam be jól, emiatt éjjel a szél gondolom kilökte... Feltérdelek az ágyra, majd becsukom az ablakot. Legszívesebben most lendületből visszadőlnék az ágyra, de nem lehet. Visszaaludnék aztán meg elmegy a busz, elkések és kapom az intőt. Nem hiányzik ez most nekem. Főleg hogy így is büntibe vagyok a hétvége miatt.

Felhúzom a farmernadrágom, ami mindkét térdénél kiszaggatott, majd elindulok az ajtóm felé. A sarokban, az íróasztalom mellett észre veszem a gitártokomat, amiben a gitárom van. De jó lenne délután kimenni a tópartra... Na ezt még átgondolom. Anya úgyis délutános, húgomat meg letudom fizetni hogy tartsa a száját. Kilépek a folyosóra, ahol egy iszonyat jó érzés kap el. Balra egyből a konyha van, azon belül pedig egy radiátor ami bizonyára jó meleg. Azt hiszem most ott fogok reggelizni.

Felnyúlok a polcra, és leveszek egy tányért. Egyből alatta van a nagy faasztal, amit még apa csinált nekünk. Apa... Mindegy most nem is gondolok rá. Szerdán úgyis kimegyek hozzá. Oda elengedett anya. Leteszem a tányért, megkenek vajjal egy kenyeret, rápakolok vagy 5 szem kolbászt, majd leülök a földre a radiátorhoz préselve a hátam.

Érzem ahogy a meleg molekulák harcolnak a hideg molekulák ellen. Fú... Ez nagyon kémiás volt.... Pedig az igazság az hogy utálom a kémiát. A legszarabb tantárgy az egész világon. Még a tanárunk sem a legjobb. 2 hete bejött az órára, tök boldog volt meg minden, kezében papírfecnik, kihívta a felelőst, beírta a dolgait, majd mondta hogy osszuk ki a lapokat mert most bizony mindenki felelni fog írásban. A legundorítóbb az volt benne, hogy egész végig vigyorgott, mint aki erre készült már egy hónapja... Kettes lett végül. Jobbra számítottam, de hát bassza meg a tanár.

Belekéne tenni a tányért a mosogatóba, de olyan jó most itt a radiátornál. 6:34 van. Van még vagy 15 percem elrendezni magam a fürdőszobában.

Elindulok a folyosón, de a végén balra befordulok a fürdőszobámba, hiszen egyenesen anya szobája lenne, a nagy francia ággyal. Vajon fog még valaki ebben az életben mellette aludni?...