To Sydney (Harry Styles fanfic 2018)

A RÓZSASZÍN DÍSZDOBOZ

Teltek a napok, egyre jobban közeledett a vizsgálat napja. Már nem féltem. Tudtam, ha stresszelek az rossz hatással lesz a babára. Az egyik nap majdnem lebuktunk Gemma előtt. Közös vasárnapi ebéd volt Harry szüleinél. Ebéd után leültünk a kanapéra, Anne a desszertért és frissítőért ment. Gemma leült velünk szembe a fotelra, a vőlegénye nem volt itt, üzleti úton volt Amerikában. Harry rátette a kezét a hasamra, de mielőtt megcsókolt volna észre vette, hogy Gemma kérdőn nézi a kezét, Harry gyorsan lecsúsztatta a kezét a combomra, így már nem volt feltűnő. Gemma sem kérdezett semmit.

Eljött a várva várt nap, betöltöttem a 12 hetet, izgatottak voltunk, mert ma már kiderülhet a neme is. Korán a rendelőben voltunk, minnél előbb megakartuk tudni, hogy minden rendbe van-e a babánkkal.

-Jó Reggelt! - köszönt az orvos. - Hogy vannak? Izgulnak már?

-Nagyon izgulunk, nagyon várjuk már a hírt. - felelt Harry. Ismét megvizsgált az orvos. Elmondta, hogy minden rendben, egészségesek vagyunk mindketten, és ekkor hatalmas mosolyra kerekedett a szája.

-Tehát.. A következő vizsgálat időpontja 4hét múlva esedékes, addigra már akkora lesz a kislányuk, hogy érdemes lesz a babamozi. - Először nem fogtuk fel mit mond, csak a 4 hetet értelmeztük, az orvos csak mosolygott majd két perc szünet után Harry szemei tágra nyíltak.

-Kislány, azt mondta.. Azt.. Azt mondta, hogy kislány. - Hatalmas mosoly ült az arcán, egy könnycsepp folyt le a nyakáig. Még sosem láttam ilyen boldognak. Felültem és azonnal a nyakába ugrottam, az orvos gratulált nekünk. Mérhetetlen boldogsággal hagytuk el a rendelőt. Úgy döntöttünk, beülünk valahova megünnepelni a jó hírt. Farkas éhes voltam már. Egy hangulatos helyre mentünk, pont jól voltunk felöltözve. Mindent megettem ami a tányéromon volt, még desszertet is kértem. Harry csak halkan nevetett, nem szoktam én ennyit enni.

-Szóval.. Rózsaszín kiscipő kell, rózsaszín dobozban. Anya és Gemma nagyon fognak örülni. El leszel kényeztetve általuk is. - mondta mosolyogva Harry.

-Biztos féltékeny leszel rám, ha mindenki majd az én lábamat akarja megmasszírozni. - nevettem fel. Majd elindultunk megvenni, amihez szükségünk volt a tervhez. Gyönyörű dobozt választottunk, egy gyönyörű visszafogott képkerettel. A kiscipő imádnivaló volt. Azt hiszem nehéz lesz visszafogni magunkat, ha ruha vásárlásról lesz majd szó. Izgultunk, hamar megcsináltuk a kis dobozt. Majd Harry felhívta Anne-t, hogy átmennénk egy kicsit. Örömünkre Gemma is épp ott volt.

Mikor oda értünk, Harry leültetett mindenkit. A doboz egy ajándék táskában volt. Nem szólt semmit csak lerakta az asztalra, a fejével bólintott, hogy bontsák ki, miközbe megfogta a kezem. Anne vette ki a dobozt, Gemma nagyon figyelt rá. Kibontotta a masnit majd felnyitotta a doboz tetejét. Hirtelen a szájához kapta a kezét és könnybe lábadt a szeme. Gemma lefagyott, csak mosolygott és boldogan nézett ránk. Anne felugrott és gratulált, majdnem összenyomott minket a hatalmas ölelésével. Végül Harry törte meg az ölelést.