Rim Sao-Hyun szemszög
Ősz van,a falevelek már hullanak a fákról.Az órák rövidülnek, lehül a levegő. És mindenki rémálma megkezdődik, egy hosszú meleg nyár után az iskola. Az iskola ami tele van stresszel, aggódással és alváshiánnyal. Na de kezdjük is.
A vekkerem hangos zajára keltem, 6 óra van.
Bekövetkezett az amit álmomban sem kívántam volna, elkezdődött az iskola. Az első nap a kínkeserves sokak szerint "börtönnek" nevezett helyben. Sokadik próbálkozásomra,de sikerült úgy felkelnem,hogy ne dőljek vissza az ágyamba. A szekrényem elé álltam, és végigmértem mi van ami felvehető.És még nem pakoltam be a bőröndömbe. Végül egy farmer ,és egy fekete póló mellett állapodtam meg, egy szintén fekete kötött pulcsival együtt. A bőröndömet megfogtam, a táskám felvettem a vállamra, és elraktam egy kis pénzt ,és ki mentem az ajtón.
Amint kiléptem a kapun egy sárga busz tűnt fel elöttem, felszálltam a buszra és körbenéztem, csak egy hely volt,hátul.Egy lány ült ott kifelé bámulva az ablakon. Oda sétáltam és leültem mellé, mikor a lány észrevett figyelmeztetett,hogy kapaszkodjak.
-Miért kell kapaszkodnom?-Kérdeztem a lányt aki csak a homlokára csapott.
-Akkor máshogy mondom, ha nem akarod megfejelni az elötted lévő széket, akkor ajánlom,hogy kapaszkodj.-Mondta,mire megfogadtam a tanácsát.
Épphogy volt időm megkapaszkodni,mivel a busz abban a pillanatban magas sebességre váltott, és elkezdtünk repülni. Az elején úgy éreztem mintha kifordult volna az arcom, de idővel hozzászoktam.
Amikor megérkeztünk a sulihoz mindenkinek tátva maradt a szája. Egy hatalmas épület fogadott minket, olyan volt mint egy kastély. A tanárok bevezettek minket, és eligazítást nyújtottak,hogy mi merre van. Később kiosztották a kollégiumi szobákat, ami engem elkeserített az az ,hogy mindenkinek van egy szobatársa.
Mivel minél hamarabb ki akartam pakolni megkerestem a 179-es szobát.
Egy lány volt bent, akinek nem láttam az arcát mert éppen a telefonját nézte. Köhintettem egyet mire felemelte a tekintetét, ekkor véltem felfedezni,hogy ez a lány az aki mellett ültem a buszon.Most jutott eszembe,hogy nem is mutatkoztam még be neki!
Letettem a bőröndöm és meghajoltam, de azzal nem számoltam,hogy a nagy sietség közben elfelejtettem bezárni a tásakámat és így az összes cuccom ami benne volt a fejemre esett. A lány hangos nevetésbe kezdett majd felállt,és ő is meghajolt.
-Chon Min-Ji vagyok,neked csak Min. Örvendek a találkozásnak! Nagyon tetszett a produkció amit előadtál.-Nevetett továbbra is. Lehajtottam a fejem és belőlem is kitört a nevetés.
-Én Rim Sao Hyun vagyok! Esküszöm nem szándékosan csináltam! - Röhögtem továbbra is. Le huppantam az ágyamra és hátra akartam dőlni, igen csak AKARTAM. Mivel bele vertem a fejemet a falba.
-Baszki, ki volt az az idióta aki ezt tervezte?- Fogtam meg a fájó pontot.
-Azthiszem nem fogok unatkozni.-Mondta Min röhögőgörcsnek a folytogatása közben.
Felálltam és ki mentem az ajtón, a fürdőszoba felé vettem az irányt. Vagyis csak próbáltam megkeresni, ugyanis fogalmam se volt,hogy hol van. Egy ideig ballagtam a folyosókon míg egy fiúba nem ütköztem. A fiú meglepetten nézett rám. Mély hangjában megborzongtam. Felém nyújtotta a kezét amit el is fogadtam. Mert éppen a földön seggeltem.
Ekkor megszólalt.
-Te mit keresel itt?- kérdezte.
*Innen lesz folytatás*
~Akane-san
YOU ARE READING
Varázsló Egyetem /Namjoon, Taehyung ff./
Fanfiction,,Üdvözöllek az Akagami Egyetemen!" Ez egy varázsló képző egyetem, amelyen megtanulhatod használni és kordában tartani az erődet. Ami nagyon fontos, hogy a gyakorlatoknál párban is ,,Varázsolhattok". És még pedig lányok a fiúkkal, fiúk a lányokkal...
