Délelőtt Anyával házi Raffaello-t csináltunk,és a göngyölítésnél nagyon híg volt, így rendesen megszenvedtük a munkálat utolsó szakaszát. Miután az utolsónak is lett valamilyen vállalható formája, kijelentettem, hogy akkor én ebből most enni fogok. (Egy mondaton belül három igeidő, normális vagyok???) De Anya mondta, hogy várnom kéne, mert még meleg és a vaj majd úgyis megköti.
*Két órával később (ebéd után).*
Én: Akkor eszek a sütiből.
Anya: Oké.
Vettem belőle, és tényleg nem volt annyira híg, úgyhogy elégedetten tömtem be.
Anya: Na, megCarnorosodott?
Én erre úgy röhögtem el magam, hogy a megevésre szánt kókuszreszelék szanaszét repült a konyhában.
Anya *röhögve*: Ne már!
Én: Legalább a konyhában havazik.
YOU ARE READING
......(?)
Humor.....(?) 2. kötet! Az életem során elhangzott (számomra) vicces, rövid szövegeket írom le.....ki tudja lehet, csak egy fejezet lesz, vagy csak 3 évente rakok ki új részt.... ...Jó olvasást! :) Ui: Ezek mind megtörténtek! [(Hm. Milyen egyedi leírás...