Part 8
"Shawn és szeretlek,de mégsem"
•Daniel szemszöge•
Elindultunk a buliba.
Bell egyszerűen gyönyörű volt,de úgy éreztem,hogy ma valami igazán rossz fog történni,mégpedig az,hogy Bell annak a fiúnak a karjaiba fog kikötni akit teljes szívéből szeret...Zach. Szomorú voltam és csalódott,de annyival is meg leszek elégedve,ha a legjobb barátja maradhatok. Nem szeretnék se Zach,se Bell boldogságának az útjába állni úgyhogy beszélnem kell ma Bellel mindenképp. Gondolatmenetemből a mellettem sétáló gyönyörűség szakított ki:
-Dany,minden rendben?-kérdezte aggodalmasan és lemaradtunk kicsit a többiektől.
-Ami azt illeti..-vakargattam meg a tartkóm és megállítottam.-nem,nincs minden rendben.-mondtam a szemébe.
-Mi a baj?
-Bell...Én tudok mindent,tudom,hogy kit szeretsz igazán és nem akarok az útatokba állni.-mondtam bekönnyezve. Basszus....•Bell szemszöge•
Amióta elindultunk Dany hozzám sem szólt.
Amikor megérkeztünk a buliba muszály volt megkérdeznem Danytől,hogy mi a baj.
-Dany,minden rendben?-kérdeztem aggódva és lemaradtunk a többiektől.
-Ami azt illeti...-szólalt meg Daniel idegesen.-nincs minden rendben.-és itt megállított.
-Mi a baj?
-Bell,én tudok mindent.
Tudom,hogy kit szeretsz igazán és nem akarok az útatokba állni.-mondta könnyes szemekkel az én szemeimbe. Én teljesen lesokkoltam. Lefagytam.
-Ho..hogy miii? Honnan tudod?
-Hát Bell ez nyilvánvaló,de kérlek..ígérd meg,hogy barátok maradhatunk.-mutatta fel a kisújját.
-Kisúj eskü?-kérdeztem mosolyogva.
-Kisúj eskü.-mondta és egy könnycsepp legördült az arcán,amit letöröltem. Nem bírtam tovább,megöleltem úgy,mint még soha.
-Nagyon köszönök mindent Dany.
Hidd el,én szerettelek,de annyira hirtelen jöttek a dolgok és..és..-mondtam már én is könnyezve.
-Bell,nyugi..Megértem,nem kell magyarázkodnod.-mondta és nyugtatásképp megsímogatta a hátam.
-Köszönöm Daniel James Seavey.
Nagyon köszönöm.-engedtem el.
-GERLE PÁR,GYERTEK MÁR!-ordított Corbyn.
-MEGYÜNK MÁR.-ordítottunk vissza egyszerre amin jót nevettünk.Beértünk a házba,ahol Shawn fogadott minket.Most nem a pia,az izzadság és a dohány szaga kúszott be orromba,hanem kellemes parfüm és valamiért virág illat.
A kellemes parfüm Shawnhoz tartozott. Ebben biztos vagyok.
-Csá,Shawn the Mendes.-mondta Corbyn és megölelte Shawnt.
Miután minden fiú köszönt neki,én következtem.
-Hello én Izabella Thompson vagyok,de hívj csak nyugodtan Bellnek.-mosolyogtam és a kezemet nyújtottam,de ő nem rázta meg,hanem nevetve ellökte és megölelt amit én viszonoztam és magamban szinte visítoztam az örömtől.
-Te már nyilván tudod ki vagyok,mert ahogy látom rajtad,rajongóm vagy.-kaccsintott.
Mii? Ez..ez honnan tudja? Ho..honnan a fenéből? Hogy?
-E..ezt..ho..honnan tu..tudod?-kérdeztem dagogva és teljesen lesokkolva.
-Hát a madarak csiripelték ma reggel,hogy jön ma hozzám egy nagy rajongóm.-mondta "elgondolkodva" és az állát símogatta.
-Vííí akkor most legalább nem kell szerénykednem.-ugrottam a nyakába és a lábaimat a dereka köré fontam.
Annyira boldog voltam,hogy találkozhatok a példaképemmel és egyben a világ legaranyosabb és legcsodálatosabb férfiával.
-Na,jó őrült rajongó. Öltönybe vagyok és nem foglak így tartani napokig.-mondta kuncogva.
-Ohh.-száltam le rólla.-Ne haragudj.-pirultam el.
Íjjj,nem is említettem,hogy Shawn mennyire eszeméletlen jól nézett ki.
Itt is van egy kép:-Hát akkor..-HAJRÁ,BULIZZUNK EGY JÓÓT.-ordítottam el magam és elindult az este....
Emilyvel épp táncoltunk nagyba amikor egy lassú dal szólalt meg és Jonah oda jött hozzán őt pedig Zach követte.
-Ellophatom a kedves barátnőmet egy lassú táncra a nővérétől?-kérdezte udvariasan Jonah egy Colgateos mosoly kíséretébe.
-Még szép,ezt kérdezned sem kellene.-kaccsintottam.-Na,sipirc innen.-mondtam nevetve,amire ők el is tűntek a tömegbe.
Megfordultam és Zachel találtam szembe magam.
-És én felkérhetem a szerelmem egy táncra?
-Igen.-mondtam boldogan.
Elkezdtünk lassúzni és én meg teljesen elfelejtkeztem arról,hogy végre Zaché lehetek.El kell mondanom neki.
-Zach.
-Igen,drágám?
-El kell mondanom valamit..-mondtam a szemébe nézve.•Zach szemszöge•
Amikor hallottuk Jonahval,hogy el lassú dal szól,felálltunk és elindultunk Bell és Emily felé.
Jonah elvitte Emilyt egy engedélykérés után én meg Bellt kértem fel..
Egyszer csak megtöri a csendet a velem táncoló tündér.
-Zach.
-Igen,drágám?
-El kell mondanom valamit..-nézett a szemembe.
-Mondjad csak.-sejtettem,hogy mit akar mondani.
Dany elmondott mindent,ahogy azt is,hogy szakítottak a buli előtt és kisúj esküvel megígérték egymásnak,hogy örökre legjobb barátok maradnak..
-Én..Mi..-sóhajtott.-Szakítottunk Daniellel.-mondta lehajtott fejjel.
-Tudom,drágám.-emeltem fel a fejét álla alá nyúlva.-Beszéltem Daniellel és elmondott mindent és annyira boldog vagyok,hogy végre az enyém lehetsz.
Ha már itt tartunk akkor.-ereszkedtem féltérdre és megfogtam a kezeit.-Izabella Thompson,megtisztelsz azzal,hogy leszel a barátnőm?
-IGEN!-mondta kiabálva és a nyakamba ugrott, amit egy hosszú és szenvedélyes csók követett.
Olyan boldog vagyok,mint még soha.
Végre az enyém...Végre.Hali!
Itt is lenne az új rész,ha tetszett akkor nyomj rá ⭐️-ra és Commentelj is. Sokat jelentene!✨
Köszönöm💛
YOU ARE READING
𝐋𝐈𝐅𝐄 𝐖𝐈𝐓𝐇 𝐖𝐃𝐖
Fanfiction•𝐛𝐞𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭𝐭• 𝑺𝒛𝒆𝒓𝒆𝒍𝒆𝒎,𝒄𝒔𝒂𝒍𝒐́𝒅𝒂́𝒔,𝒅𝒓𝒂́𝒎𝒂 𝑅𝑜̈𝑣𝑖𝑑 𝑙𝑒𝑖́𝑟𝑎́𝑠: 𝑰𝒛𝒂𝒃𝒆𝒍𝒍𝒂 𝒆́𝒔 𝑬𝒎𝒊𝒍𝒚 𝑻𝒉𝒐𝒎𝒑𝒔𝒐𝒏 𝟒 𝒆́𝒗𝒆 𝒆́𝒍 𝒆𝒈𝒚𝒖̈𝒕𝒕 𝒂 𝑾𝒉𝒚 𝑫𝒐𝒏'𝒕 𝑾𝒆-𝒗𝒆𝒍 𝒂𝒌𝒊𝒌 𝒗𝒂́𝒍𝒍𝒂𝒍𝒕𝒂́𝒌...