Save Me! (Yoonkook ff) |BEFEJEZETLEN|

Part 5

Még mindig vagdosom magam. Ez nem olyan dolog, amit csak úgy, egyik pillanatról a másikra abba lehet hagyni. Most is ott van az asztalon a pengém.
Remélem nem marad sokáig az az Idol, mert akkor vagy az ő nyakát vágom el, vagy az enyém. Féltékeny vagyok. Nagyon féltékeny. Yoongi csak akkor mosolyog rám, ha azt nem látja senki más, csak én. Az összes barátjával képes az utcán kacagva végig sétálni, velem mért nem?
Mért nem volt még normális randink? Alig beszélünk. Amikor átjön, bekapcsolunk egy filmet, ölembe rakja fejét, és fél óra múlva elalszik. Azóta meg se csókolt, mióta bevallotta érzéseit nekem.
Ha mással járna, egy lánnyal biztos az utcán is csókolgatná, mosolyogna, és tuti nem aludna az ölében, hanem teljesen mást csinálna abban az ölben.
Mért mondta, hogy szeret, ha közben rám se hederít? Ilyen a szerelem. Kétlem. De, ha ez egy hamis szerelem akkor mért csókolt meg azon az este, és mért jött össze velem?
Egyszer csak azt veszem észre, hogy valami melegség önti el az alkaromat, és az arcomat,vér, és könnyek, megvágtam magam, és az érzelmeim könnyek formájában távoznak belőlem.
Sosem sírok amikor vágom magam, most mért?

*

Sírva, vörös véremmel borított kezemmel aludtam el a kanapén,
Telefonom csörgésére ébredek,
Yoongi hív, de nem veszem fel neki. Nincs hozzá erőm, hogy beszéljek vele. Írok a főnöknek, hogy kiveszem a hetet.
Elmegyek lefürödni, a víz csípi az újdonsült sebeket a karomon, de nem érdekel, megszoktam ezt az érzést. Fél óra zuhanyzás után megreggelizek, zacskós rámen,ami garnélás az a kedvencem. Tudom egészségtelen reggelire ráment enni, de Narutónak minden étkezése ebből áll.
Leülök a gép elé animét nézni, valami yaoi-t dob be elsőnek, gyorsan elnyomom, mert Yoongira emlékeztet. Nem akarok rágondolni, fájó sebeket tép fel, felejteni akarok, felejteni, de most rögtön!
Előveszek a hűtőből egy kis alkoholos italt, amit még Yoongi hagyott nálam, biztos azért hagyta itt mert neki nem kell, gondolom akkor nem baj, ha megiszom.
Bekapcsolok valami Japán rockot, kibontom az italt és belekortyolok. Keserű egyben édes, furcsa,nem sokszor iszok alkoholt , mert nem bírom, és általában a legkevesebb is kijön belőlem idő előtt. De most leszarom, megbántott a szerelmem, ennyi piába nem halok bele.
Sorra bontom ki az alkohol tartalmú italokat, undorító az ízük, nem érdekel, mindet megiszom.
Nem jó ötlet már reggel berúgni de leszarom, élem az életem, akinek nem tetszik ne vegyen rólam tudomást.
Egyszer csak kattan a zár és bejön valaki. Egy ideig csak szuggerál a tekintetével, majd méltóztat megszólalni.
-Te meg mi a francot művelsz?-Hangja rekedtes és rémült.
-Mi van Yoongi?-Lép be házamba az a személy, akit most legjobban utálok, elveszi tőlem Yoongit, akit talán nem is mondhatok magaménak.
-Élek.-Ejtettem ki szamon ezt az egyszerű szót.
-Nem sokáig, ha így folytatod. -Szólott életem megkeserítője.
-Jimin, ne. Csak rontasz a helyzeten.
Felmutatom a karom, hogy jól lássa a még a friss sebekkel borított bőrfelületet. Látom rajta, hogy megszeppen, nem számított erre, észreveszem a szeme tükrében, hogy ezer meg ezer kérdése van felém, amiket fél feltenni, vagy illetlenségnek tartja. Kérdésekkel teli barna szemeit Yoongira irányítja, aki csak engem néz, csalódott, szája lefelé görbül, szemeiben mintha könny táncolna. Mért szomorú, ha nem is érdeklem? Kérlek csak ne sajnálatból legyél velem, annál még az is jobb ha utálsz. Elkeseredettségemben észre sem veszem, hogy legurul az első, majd a második könnycseppem, ezt követően, mint a zápor kezd folyni szememből a sós folyadék.
Valaki erősen magához szorít, ő is remeg, sír. Viszonzom ölelését és ha lehet még jobban magamhoz húzom, annyira hiányzott már a közelsége.
-Szeretsz te egyáltalán?-Eltolom magamtól párom és könnyes szemeibe nézek.
-Jungkookie.-Nem tudja mit válaszoljon, gondolkozik mit mondjon nekem. Ha valakit igazán szeretsz rávágod, hogy igen, nem pedig hezitálsz!
-Az isten szerelmére mondd már ki, hogy nem! Essünk túl rajta, nyögd ki, és akkor előbb vethetek véget a szenvedéseimnek!-Szinte kiabálok vele, Jimin meg a sarokban húzza meg magát, próbál egybeolvadni a fallal, de nem jön össze neki.

Sziasztok! Meghoztam az új részt, remélem elnyeri a tetszéseteket, ha hibát találtok szóljatok nyugodtan!
És boldog Mikuláást, remélem jó sok csokit kaptatok! ❤❤