Reggel az ébresztőmre keltem. Csodàs, egy újabb szar nap, mint a többi. Valahogy, kiszáltam az ágyamból és elszenvedtem magam a fürdőbe.
Amikor meglàttam magam a tükörbe, jobbnak làttam inkàbb, hogy sminket tegyek az arcomra. De elsőnek fogat mostam és megmostam jó hideg vízzel az arcom, mivel nagyon karikàs volt a szemem.
Miután kész lettem mindennel, bementem a szobámba és elkezdtem megcsinàlni a sminkem. Lefedtem alapozóval, egy kis szempillaspiràlt is tettem a pillàimra ezután egy kis szemfesték és kész is.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Miutàn ezzel meg voltam, elmendtem a szekrényemhez valami ruhàt keresni. Ami pár perc keresgélés utàn meg is lett.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Szépen felvettem a szettemet, amihez volt kedvem. Megnéztem a telómról, hogy mennyi az idő. 7:45. Úgy làttam, hogy kéne már indulnom. Lementem és felvettem a kivàlasztott csizmàm.
Elindultam, át a keritésünkőn el a suliba. Anyu és apu már koràn reggel el szoktak indulni a munkahelyükre. 10 percnyire van tőlünk az iskola. Az úton csak a "Bing Bang" együttes szàmát hallgatam. Egész úton gondolkottam, hogy mit csinàljak majd a suliban. Jó mondjuk pont ott van az én két legjobb baràtnőm, szóval biztos nem fogók unatkozni.
Végre megérkeztem a suliba. Màr a kapuban àllt két baràtnőm, akik engem vàrtak. Odamentem hozzàjuk: -Sziasztok lányok. Mizujs?
-Szia Ji Na. -mondtàk egyszerre.
-Gyertek menjünk be. -mondta Jan Di.
Bementünk az osztàlyba és leültünk a helyünkre. Jan Di ül melettem és mögöttünk Min Hee.
-Elkénne mondanód Jiminek. -fordult felém suttogva Jan Di.
-Mit kénne elmondanni és kinek? -kérdezte hirtelen Min Hee.
-Semmit mindegy. -mondta Jan Di.
Végre bejött a tanàr és elkezdtük azt a nyamvadt órát. Óra közepén betompant Park Jimin. A tanàr szúrós tekintettel nézett rá, miközben leült a helyére. Egész óràn csak rà gondoltam. Nem tudtam kiverni a fejemből őt.
Vége lett az órànnak, ezért a lànyokkal szépen elmentünk a szekrényemhez, hogy bepakoljam a cuccaim. Éppen pakoltam, amikor nekem jött valaki. Ki màs lett volna az a valaki, mint természetesen Park Jimin. Elnézést kért és gyorsan elfutott. Nem nagyon értettem hova siet ennyire, de rá hagytam az egészet. Èszre vettem, hogy a szekrènyemen van egy kis papír fecni. Megnèztem mi lehet az. Ez volt rà ìrva.
"Nem merem elmondani èlőben, mennyire gyönyörű vagy ès hogy mennyire belèd zúgtam. Legyen csodàlatos napod. Remèlem majd tudunk máskor rendesen beszèlgetni. Sajnos nem mondhattom el szerelmem, hogy ki vagyok!"
Nagyon furcsa volt ès egyszerre aranyos is, hogy valaki levèlben írta le, hogy szerelmes belèm. Vajon ki írhatta ezt.....
Ennyi volt ez a rèsz. Nemsokkàra jövök a következővel is. Sziasztok😽
