Only with you forever

18.Rész (18+)

Az oktatás este 10-ig tartott. Miután segítőim úgy vélték, hogy felkészültem beküldtek a szobámba. Gyertyákat gyújtottam, amiket egy körbe raktam a szőnyegemen.
Én majd a kör közepére fogok kerülni, egy könyvvel. A könyvben rengeteg igéző varázslat, átok/rontás, mérgek és gyógyitalok voltak találhatók. Olyan boszi-könyv, gondolom a látók hasonlóak a boszorkányokhoz.  A látás, csak egy alsó foka a boszorkányságnak.
Sokat kéne fejlődnöm ahhoz, hogy Tökéletes Boszorkány legyek. Az Anyum már az. Mázlista..
Na de! A lényegre visszatérve.

Leültem a szőnyeg közepére, a Hold épp szembe van velem. Gyönyörű ilyenkor a hold.
Kinyitottam a könyvet és belekezdtem az idézésbe. 
Ez hosszabb folyamat volt és unalmas is.
Így ugorjunk egy izgatóbb sztorira...

************************************************************
Hanna a kórházban sztori
Már 2.napja rohadok a kórházban. Dejó
A nővérek 69%-a köcsög, nincsenek helyes dokik se és a kaja is kórházias.
Miután szabadulok a kórházból, indulhatok is a jövendőbeli pszichológusomhoz. Az öngyilkossági kisérletem miatt, a zseni dokik megállapították, hogy gondjaim vannak.
Taps nekik.
Egyetlen jó dolog a kórházban, hogy Cam itt van. Már 2.napja. Boldog vagyok.
Hamarabb is eszembe juthatott volna ezek a vágások.... Nem mondtam semmit!

-Min gondolkozol Hanna?-néz rám azokkal a gyönyörű érdeklődő szemeivel.
-Á, semmiség. Köszönöm, hogy itt vagy.
-Ne köszönd, ennek így kell lennie. Csak kellett egy kis segítség, hogy erre rájöjjek...
Megöleltem. Nem húzódott el, hanem szorosan magához ölelt. Egy ideig így voltunk, majd egy kicsit arébb húzódott. Az arcomat vizslatta.

-Gyönyörű vagy!-ezzel megcsókolt. Hosszú-érzelmekkel teli csók volt.

A nővérek ilyenkor már sziesztáznak, szóval nyugodtan folytathattuk.

A csókok egyre szenvedélyesebbek lettek, halk nyögés hagyta el a számat és így nyelvével utat tört magának.
Óvatosan fölém hajolt és úgy folytattuk a csókolózást.
A mellettem lévő gép, pedig mutatta a szívverésemet, ami egyre gyorsult. És a csíkok is csak szaporodtak. XD
Elvált tőlem és kihúzta a belém csatlakozó kábeleket.(Khmm)Vagyis infúziót.
Levette a pizsama felsőmet. Volt rajtam melltartó, úgy mellékesen. Elkezdett a nyakamtól lefelé csókolgatni. A melleimet harapdálta, így muszáj volt lekerülnie rólam a melltartónak is és így még közelebb került hozzám.
Egyre lejebb haladt, én még jobban nyögtem. Abba hagyta egy pillanatra, ezt kihasználva megszabadítottam őt a pulcsijától. Megpillantottam kockás felső testét. Azt hittem meghalok!
Tettemet azzal jutalmazta, hogy lerántotta rólam a rövidnacimat és vele együtt a bugyimat is.
Látszott rajta, hogy nem bírja tovább. Vágytól megtébolyodva csatolta ki az övét és vette le nadrágját. Nagyon rég várhatott már erre.
Szemeimbe nézett.-Akarod?
-Akarom.
Ennyi elég is volt neki. Hatalmas méretét megpillantva, egy pillanatra megijedtem, hogy vajon mennyire fog fájni....
Pár msp után belém hatolt.  Egy hangos nyögés hagyta el számat, mikor megéreztem magamban. Elkezdte bennem mozgatni, egy picit fájt, mert még szűz voltam...
Közben csókolgatott, a kezeivel a melleimet masszírozta-markolgatta. Egyre közelebb jutottam a gyönyörök gyönyöréhez.
Egyre többször és hangosabban nyögtem, elkezdtem parázni, hogy valakit felriasztottunk vagy valamelyik nővér idejön. De rájöttem, hogy ez magánterem a számomra. Nyugi vagyok xd.
Egyre gyorsabban mozgott bennem, teljesen bennem volt. Ő is közel járt az elélvezéshez.
Szaporán vettük a levegőt,  majd megéreztem magamban az elélvezésének a jelét és egyúttal én is elmentem.
-Ez jó volt-jegyzem meg.
-A legjobb- puszil meg, majd elhalkul a légzése és lenyugszik.
Erre vártam egész életembe. Örültem, hogy ő vette el a szüzességemet. Boldog vagyok.
Kár volt ezt mondanom, mert a boldogság sem tarthat örökké...
************************************************************
Eközben Én
-Jelenj meg! Kérlek angyal segíts nekem! Szükségem van a segítségedre. A Hold erejével kérlek, segíts!-ez a könyörgés persze azon a fura nyelven történt. Nem részletezem.
Már fél órája idézem az Angyalomat, de már kezdtem megőrülni.
-Jelenj már meg az Ördögbe is!!- itt már kiakadtam.
De bejött. Éles-vakító fényt kezdtem el látni. Majd megjelent Ő.
- Nos, ki hívott engem?
-Én?-kérdem kissé cinikusan.
-Oh, nem láttalak, szokom a fény változást. Szia Anna!
-Honnan tudod a nevem?
-Az angyalod vagyok szerinted?-kinevetett, de nem köcsögösen, hanem aranyosan.
-Jólvan na. Téged, hogy hívnak?
-Damon.-vigyorgott és közelebb lépett hozzám majd kézen csókolt. Puhák az ajkai.
A nevéhez passzolt a külseje. Fekete haj, fekete ruházat és gyönyörű kék szemek. Alapjába véve tökéletesen szexin nézett ki. Álompasinak tűnik.
-Egy angyalt Damonnek hívnak?
-Hát, számíthattál volna rá, miután csak akkor jelentem meg mikor az ördögöt emlegetted.-kacsintott egyet.
-Van okom félni tőled?
-Nincs. Én eddig csak óvtalak mindentől.
-Igen?Pl?
-Amikor az autó nem ütött el, azt nekem köszönheted. De most biztos, hogy ezért hívtál??
-Jajj, nem. Segítened kéne nekem.
-Hallgatlak...