Egy lány története, aki szószerint összeütközött a végzetével. Bár nem lesz könnyű dolga, mivel a végzete az angol tanára. De van egy képessége, amely előnyére válik. Ez a 18 éves szerelmes lány egy látó is egyben...
A suli évnek már eltelt a fele. Féléven keresztül nem történt semmi. Ismétlem SEMMMI, egészen a félévig. Egészenn mostanáig!! Egész életemben erre vártam. Most végre megtörtént! Szerelmes lettem. Na de, hogy még véletlenül se legyen könnyű az életem... Beleszerettem egy istenien jóképű, mély barnaszemű, telt ajkú, pont jó magasságú és jó idomokkal rendelkező, 25 évess... Tanárba. Igen egy tanárba, aki pont most érkezett az alkesz oszt.főnk helyett. Az mellett, hogy ő lesz az oszt.főnk, ő lesz az angol és töri tanárunk is. OMG A legjobb érzés, hogy az osztálytársaim közül én ismerhettem meg a legelőször... Nem is akárhogy... Egy szokványos napnak indult.
A Szokványos Nap A mai nap fogjuk megkapni a félévi bizonyítványainkat. Nyugodtan ébredtem, nyugodtan készülődtem és nyugodtan indultam el a suli felé. Akkor még nem tudtam, hogy minek megyek neki aznap. Már a suli terültén jártam, pontosabban az udvarban. Mivel közben zenét hallgattam, nem teljesen figyeltem a körülöttem lévőkre. De már kapcsoltam ki, miközben indultam volna be az ajtón. Na ez nem sikerült, mert hirtelen egy nagy BUMM és mindenem belértve én is a földre kerültem. Semmi gondolkodás után, leszögeztem, hogy valaki nekem jött. Nem tudtam ki, de a legjobb modorom vettem elő. -Ezt nem hiszem el! Nem igaz, hogy nem tudsz vigyázni!?-mérgelődtem magamnak és igyekeztem felszedegetni a szanaszét repülő cuccaim. -Várj segítek.-ajánlotta fel magát az illető. -Nem rossz ötlet...- és letérdelt velem szembe, úgy éreztem, hogy nagyon néz.-Mit nézel annyira?-förmedtem rá. -Azta, nem ehhez vagyok hozzá szokva egy diáktól, deee-itt elgondolkodott, nekem pedig nőtt és nőtt a szégyenérzetem- csak a gyönyörű szemeidet néztem. -Jézusom, ne haragudjon Tanár úr, elnézést kérek!- nem mertem ránézni, így a cipőjét néztem. Ekkor váratlanul az állam alá tette 2 ujját és lágyan felemelte a fejemet. Megpillantottam végre és el is vesztem azokban a barna szemeiben. -Nincs semmi gond.-mosolygott megértően-Hogy hívnak? -Annának, és magát? -Brian Tailornak-nyújtotta felém kezét, elfogadtam. És jajj nagyon jó érzés volt!-Új tanár vagyok mostantól. -Akkor maga lesz az ófőnk?! -3.B-s tanuló vagy? -Igenn. -Akkor igen. -Ugye nem fog velem szívózni a mai miatt?-néztem rá ijedten. -Isten ments, nincs semmi gond. Megvan bocsájtva. -Fú, köszönöm és mégegyszer elnézést! -Anna, nyugiii. Nincs gond, csak máskor előzte nézd meg, hogy kinek mész neki. -Rendben.. De várjon, hisz maga jött nekem! -Nem-nem. Szia Anna! -Csókolom-mondtam,mint egy sértődött 5 éves. Mr.Tailor már messzebb volt tőlem, de ettől függetlenül, még vissza kiáltott:-Nem érzemm! Arcomra pír szökött és már tűntem is az osztályba. Micsoda nap ez a mai! Arca, szemei, szája és mindene beleégett a retinámba örökre... ************************** Így történt. Így történt az is, hogy beleszerettem. Az óráin beleadtam 100 százalékot és nagyon sok zavarba jövést is. Hanna ebből nem vett észre semmit. Nem is baj. Őt nem is érdekelte Mr.Tailor. De a többi csajt nagyon is foglalkoztatta. Bár Mr.Tailor látszólag számba se vette őket. Aminek nagyon örültem. Vajon Mr.Tailornak lehetnek érzései irántam? Vagy lesznek? Merne a törvények ellen menni?
Egyébként ő itt Mr.Tailor😍😉
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
