Don't Take This Risk

#2

Lassan sétáltam oda majd félve szóltam bele a telefonba. Azonban válasz nem jött, furcsáltam is a dolgot. Talán valaki telefon betyárkodik de nem valami jó vicc.
-Haló? Ki az? Figyeljen ha ezt viccnek szánja akkor nem poénos.-mondtam és le raktam a telefont és megint ki néztem az ablakon. De akkor megint halottam hogy valaki hív. Megint ismeretlent írt ki viszont most nem vettem fel. Ha kell ki is kapcsolom a telefonom. Fogtam magam és ki mentem a fürdőszobába hogy le fürödjek de olyan érzésem volt mintha figyelnének. Talán sok horror filmet néztem és ez az agyamra ment. Azért a biztonság kedvéért ki nyitottam az ablakot és kinéztem. Szerencsére senkisem volt ott így vissza csuktam az ablakot majd a függönyt behúztam és gyorsan le fürödtem. Közben olyan volt mintha valaki kopogtatott volna az üvegen de biztos csak képzelődtem. Mikor ki szálltam ki néztem az ablakon de nem volt ott senki. Úgy tűnik hogy ez az eset nagyon meg viselt ezért képzelek össze mindent. Felöltöztem majd vissza mentem a szobámba és rá néztem a telefonomra és tizennégy nem fogadott hívásom volt egy ismeretlen számtól. Inkább ki kapcsoltam a telefont és aludni mentem. Másnap mikor felkeltem gyorsan felöltöztem és indulni akartam volna mikor megláttam az asztalon egy üzenetet.:
Drágaságom. Én Mo cheriem annyira szeretlek téged. Olyan szép vagy alvás közben ahogy szuszogsz egyszerűen lélegzet elállító. Mikor először láttalak már akkor tudtam hogy te vagy az a nő akivel boldogan letudnám élni az életem. Remélem még találkozni fogunk. Addig is további szép napokat Mon Cheriem.

A pánik ki tört rajtam. Ez az ember engem nézett alvás közben? Kétségbe estem amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a házat és az iskolámba siettem és nem néztem senkire csak azon járt az eszem hogy az a valaki figyel e még engem. Mikor úgy éreztem hogy már biztonságban vagyok akkor bele merültem a tanulásba. Viszont a szünetekben egyfolytában kaptam az üzeneteket. Próbáltam figyelmen kívül hagyni de nem ment. Azon járt az eszem hogy mi van ha ez a pszichopata követ is. Azon se lepődnék meg ha a suliba is követett volna. Körbe hogy itt van-e ez az alak. Szerencsére csak a tanárok mászkáltak a folyosókon. Talán a férfi halálesete miatt egyre jobban paranoiás lettem. Be kell valanom most nagyon megrémültem mert tehetetlen voltam és féltem hogy a rendőrség rám keni az ügyet. Nem én öltem meg őt. Öngyilkos lett így nem bizonyíthatnak rám semmit de amiért eltussoltam az ügyet én is kaphatok büntetést és ettől félek.
-Lena hallod amit mondok?-felnéztem és a barátnőmet láttam meg.
-Hogy mondod?-érdeklődve néztem őt.
- Hagyjuk. Mi a baj? Nagyon sápadt vagy, mi történt veled?-már az ájulás kerülgetett. Nem mondhatom el hogy halottam hogy egy pasas öngyilkos lett én pedig tanúja voltam hogy a férfi a telefonban lehelte ki a lelkét. Remélem nem jönnek rá hogy én is tanú voltam.
-Nincs semmi. Csak egy kicsit fáradt vagyok. Nem aludtam olyan  jól. De majd ma inkább le pihenek.-mondtam mosolyogva és a földet néztem. Nem akartam most senkivel se szemkontaktust tartani.
-Biztos? Inkább szóljunk az osztályfőnöknek. Gyere.-megfogta a karom és  magával húzott.
-Nem kell. Jól vagyok. Nincs komolyabb bajom.-mondtam mosolyogva.-Csak egy kicsit fáradt vagyok. De majd ki pihenem magam.-mondtam és ki szabadítottam a karom aztán pedig vissza mentem az osztályterembe. Megnéztem a telefonom és egy üzenet fogadott.:
"Az én mon coeurom. Mi a baj? Talán nem félsz? Talán reszketsz attól hogy megtudják hogy nem segítettél egy Suicide embernek? Nem baj mon chérie. Én elfogadom azt amit tettél."

Erőt vettem magamon és vissza írtam neki.:

"Ki maga?"

"Mon chérie! Vissza írtál. El sem hiszem. Végre. Az én gyönyörűm!Vissza írtál. Most el se tudod képzelni hogy mennyire boldoggá tettél. Kérlek Mon Chérie írj majd még vissza nekem."

"Nem válaszolt a kérdésemre. Ki maga?"

"Mon Chérie én vagyok az kire szükséged van. Én vagyok mindenki és senki. A fény és a sötét. A halál és az élet. Én vagyok az ki segít neked."

Nem írtam erre vissza semmit így elraktam a telefonom. Éppen becsöngettek mikor megláttam hogy kaptam egy üzenetet. Meg néztem de akkor a vér is megfagyott az ereimben.
"Látlak téged."