Félek

122 12 2
                                    

Bevallom:félek.
A szorongàs àthidegülését érzem.
Tàvolból hallom hangod kísèrő
Egy vérfarkas üvöltèseként kísértő.
Meg-megbotlok,màr alig érzem
A làbaim el is roskadnak,érzed?
Fekete az èj,fekete a nap,fekete az agy
Sok èrdektelen vèlemèny nyomokat hagy.
Már fàradt vagyok,de te ne fàradj.
Hagyd, egyszer majd kiszáradsz.
Mert egy korhadó rózsa a kertben,
Lehulott szirmokkal lesz veszteg.
A te szèpsèged is mulandó,
Ezernyi tüskèd maradandó.
Töviseid a lelkemet szétszúrták,
Az ereim fölött te lettél úrrá.
Már piros a kéz,piros a pad
Piros a nap,mely égetèse benned örök nyomot hagy,
De nekem a feketeség örök nyugalmat ad.
Hogy ez csak egy homàly?
Nem,ez a valóság.

Random vers, ami csak úgy magától jön hajnali 1-kor. Amúgy egyik versem se versszakos.

Depresszív verseskötetemWhere stories live. Discover now