Búskomor a szeptember
Hideg lelkű emberekkel
Kifakult az ég
Mi napi célodhoz elkísér
Nincs ennek semmi értelme
Nem kell ehhez se ész, se elme
Záporként hullik reád a rengeteg csalódás
Minden pillanatban csak a megbántódás
Életünk végéig elkísér ez az érzés
Minden másodperc egy halálos légzés
Nincs ebben semmi új
Az sem, ha Búskomor vagy könyvet bújsz
Hisz ez egy szép őszi nap
Meg se kérdezd, hogy ő ki az
Csak egy másik halálba vágyó ember
Azt mondták, ha szomorú vagy csak örökre lefekszel
Megtegyem vagy sem?
Él e még olyan akinek egy ilyen ember kell?
Utolsó kávémat megiszom
Utolsó soraim is leírom
Leírt álomvilágom becsukom
Kisházam szemhéjait is lehúzom
Csordultig van már öntve a kád
Belelép két meztelen láb
Vérem vörös tintaként tűnik szét a vízben
Utolsóként dobban meg a szívem
S ott vagyok már a másvilágban
Testem itt hagyva földi hibákkal .
Már több mint egy éve voltam bejelentkezve Wattpadra,el sem hiszem 😱 ennek örömére itt egy újabb vers,mostantól aktív leszek,köszönöm a pozitív visszajelzéseket❤️
