Ha tudtad volna

1. Első látásra..

Fél évvel korábban

Este 9 óra van. Már itt kéne lennie értem. Josh mindig késik, annyira megbízhatatlan.

Macy Williams, az iskola legmenőbb csaja bulit tart a szülei tengerparti villájában, míg ők távol vannak, oda sietek. Pontosabban sietnék, ha a kedves legjobb barátom ide érne végre. Már 1 éve van jogosítványa, ami sajnos rólam nem mondható el. Bárcsak ne lenne ilyen ráérős személyisége. Mindenhova legalább 30 perc késéssel érkezik, már úgy számolunk, hogy ne sokkal érjünk oda előtte a találkozóinkra.

Hangos dudálást hallottam az utcáról.
-Na végre! - kiáltottam el magam.
-Anyu, elmentem, majd jövök! - és már ott sem voltam.

-Szia késők királya, cool verda, honnan van?
-Szia szépségem, jól kicsípted magad, csak nem valaki kedvéért? - vonta fel kirívóan a szemöldökét. - Egyébként bátyám adta kölcsön, míg az enyém kész nem lesz. Már alig várom, hogy vezethessem a kicsikét! - csillant fel a szeme a gondolatra.

-Ne is álmodozz, fafej!-mordultam rá. - Na de induljunk, így is késésben vagyunk!
-Igenis, főnök, értettem!

Mire oda értünk, már mindenki ott volt aki számított. A focista fiúk a röplabdás lányok társaságában a medence szélén, vagy épp benne beszélgettek, játszottak. A dráma klubbosok is egyből feltűntek, akik szokás szerint előadták magukat. Az infósok kamerával a kezükben vlogoltak, vagy élőztek a telefonjukról. A lényeg, hogy mindent megörökítenek. Csak az eseményen magán nem vesznek részt igazából. De, legalább bármikor vissza tudják nézni, ha bulizni támadna kedvük!

Bevetettem magam a tömegbe, hogy megkeressem Lucy-t, a legjobb barátnőmet. Hol máshol találtam volna rá, mint a táncparkett közepén össze akadva egy pasival. Tipikus Luce, minden összejövetelen mással kavar,azt mondja:
-Csak kiélem a vágyaim, ha nem tetszik, ne nézd !
-Ráhagyom, az ő dolga, csak a védekezésre hívom fel mindig a figyelmét. Nem lenne jó móka, ha elkapna valami betegséget, ne adj isten teherbe esne. A gyerekek és ő, kifejezetten ellentétes fogalmak. Nem tudom mit kezdene egy sajáttal; talán még azzal is csak pasizna, ahogy ismerem.

-Hé, Lucy, nem iszunk meg valamit? Én állom! - hívom el udvariasan a jelenlegi partnerétől.
-Egy pillanat és megyek! - mondja, majd ledugja a nyelvét a fiú torkán. - Szememet forgatva elfordulok, és elindulok a bár felé. Nincs gyomrom ehhez, nemrég vacsoráztam, szeretném, ha bent maradna még egy ideig.

-Elnézést, két vodkanarancsot kérnék, az egyiket jég nélkül. - rendelek a pultnál, anélkül hogy oda néznék.
A tömeget pásztázom, Josh-t kutatva, akit megérkezésünk pillanata óta nem láttam. El ment megkeresni a barátnőjét, de gondolom ott ragadt a haverjaival. Mindegy, majd össze futunk még az este.
-Tessék,itt a két vodka narancs, az egyik jég nélkül. - szólt a csapos lány.
-Köszönöm. - Fordultam meg, hogy el vegyem az italokat,még mindig ügyet sem vetve a pult mögött állóra.
-Illik a szemébe nézni a másiknak, ha hozzá beszélsz. - Szólalt meg rosszallón, mielőtt elindultam volna Lucy-hoz.
Már válaszoltam is volna neki egy frappáns mondattal, mikor megláttam.
Nem hittem a szememnek. Gyönyörű volt, nem is értem hogy nem vettem észre eddig. Válláról leomló barna haja arcának keretet adott. Pillantása, mintha csak a végtelen űrbe néznék, mely tele van csillagokkal. Telt ajkai mozogtak, de én nem hallottam, mit mond. Arra a pillanatra megsüketetültem, csak a basszus dobogása érződött a fülemben, ami a táncparkettről szűrődött át.
Lassan magamhoz térve felfogtam, hogy mit próbált eddig nekem mondani. - Hahó, jól vagy? Nem azért szóltam, hogy megbántsalak, csak a jómodor így diktálja! - nézett rám mélybarna szemeivel bocsánatkérően.
-Nem, semmi baj, igazad van, én kérek bocsánatot! - tértem magamhoz gyorsan. - Hogy tudnálak kiengesztelni?...