Szerelmünk Lehullott Szirmai

Harmadik fejezet

Lauren fénysebességgel rohant a konyha felé magára hagyva a karosszékben ülő Lokit.  A feketehajú tanácstalanul nézett az ajtó irányába.

„Menjek vagy sem. Így is sokat köszönhetek nekik, ha még az ételüket is elfogyasztom, pofátlannak és hálátlannak fogok tűnni.’’ – a belső monológja után nagyot kordult a gyomra, ennek hatására elkezdett az ajtó irányába menni. Magasságának köszönhetően beverte a fejét a felső lécbe. A fejéhez emelte a kezét és a fájdalommal együtt egy szó is belehasított a koponyájába: Asgard.  Nem tudta mire vélni ezt, ezért kilépett az ajtón, most már lehajtott fejjel. A lépcsőn leérve a konyhába vette az irányt, ahol az a látvány fogadta, hogy Lauren Noè társaságába a kerek asztal köré ülve étkezik.

,, Engem van aki hazavárjon?”- futott át ez a gondolat a fején.

- Áááá, Loki, foglalj csak helyet! Nyugodtan szolgáld ki magad!- szólt rá Lauren.
Loki így is tett. Leült az egyik székre és szedett magának egy adagot a vacsorából. A szeme sarkából látta, hogy Noè méregeti őt bizonytalan tekintettel.  A kisfiú igazából lehetne a gyermekkori mása is. Fekete haj, zöld szemek, hosszúkás arcforma és még a bőrük sápadt  színe is megegyezik. Ezek ellenére nagyon hasonlít az anyjára az arcszerkezetét és mimikáját tekintve.

-Szóval... te ki is vagy?- szegezte rá Noè a kérdést körülbelül tíz perc után és spagetti szerűen felszívott párat a natúr tésztájából.

- Noè, ne legyél udvariatlan!- szidta le Lauren színlelt haraggal.

- Oh, nem sértett meg. Jogos a kérdés, hisz én kértem  bebocsájtást és segítséget. – felelte, majd kimondta az egyértelmű választ- Nem tudom ki vagyok. Nincs semmi emlékem az eddigi életemmel kapcsolatban, csupán szavak és szófoszlányok suhannak át az agyamon.  Az előbb beütöttem a fejem és beugrott egy halandzsaszó, Asgard, viszont sikertelenül, mivel nem rémlik ezzel kapcsolatban semmi...

- Úúú, amikor még Norvégiában éltünk, az ottaniak magyaráztak Asgardról, ami az Istenek otthona valami fa tetején. Mondtak a kilenc világról is egy- két érdekességet, meg az istenekről is tettek említést. Thor, Odin és, és volt egy ugyanolyan nevű is, mint te, Loki.

- Tényleg? Ez... meglepett. És mondtak erről még valamit?

- Csak ennyire emlékszem. Fél éve költöztünk New Yorkba, de én Oslo-t jobban szerettem. – nosztalgiázott Noè. 

- Értem, nos ez is nagy segítség, köszönöm. Viszont, ha nem haragszotok meg visszavonulnék. Nem probléma, ha használom a fürdőszobát? Mellesleg köszönöm a vacsorát... és mindent.

- Nem probléma, használd csak nyugodtan és egészségedre, remélem legalább ízlett.- válaszolta Lauren és a faliórára nézett, ami fél nyolcat mutatott.

- Nehogy elhasználd a melegvizet!- szólta oda mellékesen Noè, amit Loki egy kacajjal díjazott.

- Nyugalom, nem fogom!