Megtalállak
A tenger nyugtató hangjára ébredek.
Rocco már nincs mellettem,de lentről fenséges illatok áradnak.
Gyomrom azonnal tudtomra adja,higy ideje enni valamit.Az ingre egy köntöst húzok,mert egy kissé hűvösnek találom a lakást.
Komótosan ballagok le a lépcsőn,majd a konyha felé vezérel utam.
Halkan próbálok lépkedni,megszeretném lesni.Az ajtót résnyire nyitva is hagyta,így könnyű dolgom van,csak odabújok a réshez,és máris látom,ahogy nagy erőfeszítéssel készíti a rántottát.
-Jó reggelt!-köszönök,miközben belépek a helységbe.
Egy kissé megilyed a hirtelen köszöntéstől,de hamar rájön,hogy csak én vagyok.
-Nektek is!-mosolyog,majd egy tálat tesz elém,amin mindenféle jóság van.
Rögtön falni is kezek.
-Ne olyan gyorsan! Tiszta maszat lett mindened.-kacag,miközben ő is leül és enni kezd.
Pár percig csendben maradunk,de végűl megszólal.
-Sajnálom a tegnapi,nem kellett volna úgy kiakadnom,csak tudod...igazán elmondhattad volna,hogy nem szedsz semmit.
-Igen,nagyon sajnálom,én is,de ha már így, alakúlt, én örülök!-eresztek egy bátortalan mosolyt felé.
-Én egyáltalán nem bánom!-simítja mag kézfejemet.
-Theresa itt volt tegnap,és elmesélte,az igazságot.-kezdem.
-És azt is mondta,hogy Rigacchi sejti hol lehetünk.- Nem kell aggódnod,én itt vagyok,még persze a neved is megvéd,elvégre már te is Di Canio vagy.
(...)
Az egész délutánt a tenger partján töltöttük.
Lehűtöttem magam,napoztam,és persze finomakat ettem.Most éppen a kanapén ülünk,és valami nyálas,romantikus filmet nézünk,amikor csöngetnek.
-Mindjárt vissza jövök!-mondha,és már el is indúl a bejárat felé.
Alig két perc elteltével,kezében egy csokor fehér orchideával tér vissza.
-Te rendeltél virágot?-kérdi.
-Nem. Mi az a virágok között?-utalok,egy babakék borítékra.
Rocco a kezébe veszi,kinyitja majd hangosan olvasni kezdi.
Kedvesem,Niphadora!
Örömömre szolgál,hogy nem mentetek olyan messzire,ahová nem ér el a kezem.
Ostobák vagytok,ha azt hittétek elhiszem a Kamu házasságotokat.
Nem mondok le olyan könnyen dolgokról,főleg,ha az nem is tárgy,hanem a leendő asszonyom.Egy dolog van,ami nem tetszett nekem,az hogy teherbe estél,kisfiútól,aki csak az Apura számít mindíg.
Tudom,hol vagytok,és eljövök érted,drága Niphadora!
RIGACCHI
Minden egyes sort -kön keservesen halgattam végig.
Tudja hol vagyunk..azt is,hogy terhes vagyok...-Félek!-suttogom.
-Nem kell félned! Szedd össze a fontosabb holmijaidat,és elmegyünk Theresáékhoz.
Azzal nyerünk egy kis időt,míg kitalálom,ki az áruló,és,hogyan tovább.-mondja.Fénysebességgel szedem össze ruháim,és igyekszem nem remegni.
Alig harminc perc alatt végzek,és már a bejárati ajtó előtt állok.
Az összes ruhám belefért egy bőröndbe,és Roccoé is.Be ülün az Afába,és Rocco eszeveszett sebességet diktál az autónak.
- Nem hagyhatom,hogy bántódása essék a szerelmemnek,és gyermekemnek.
A szívemet megtölti e szavak hallatán a boldogság,engem pedig átjár a nyugalom.
Bízom a férfiban,akit szeretek,és aki a gyermekem apja!
Nem lesz semmi bajunk...
ESTÁS LEYENDO
Remember~THE Cosa Nostra
RomanceOzit_Shakugan VISSZA... Én nem tudom: Hova. Én nem tudom:Kire. Én nem tudom,hogy ki után. Csak vágyom,vágyom- Talán egykor élt életem, Talán sosem élt életem után. /Reményik Sándor: Vissza/