Csokiszív - Naruto

tizedik

 - Lehet, hogy attól lett rosszul? – idegesen a hajába túrt. Nem tudta, hogyan tálalja, hogy mellette ébredt fel és egyszerűen leteperte. – Előfordulhat, hogy azokat.. a foltokat.. lehetséges, hogy miattam van?

- Kicsit kuszák a szavaid, fiatalember.

- Hinata azt mondta, nem emlékszik honnan vannak. Te talán többet tudsz? – Shizune magánélete nem volt túl élénk ahhoz, hogy tudja milyen foltokkal áll szemben, ellenben Sakura kezdett biztosabb lenni a dolgában, s válaszként nemet intett.

- Az okozója lehetsz, de Hinata nem egy erős szervezetű lány. Nem kizárt, hogy kimerültség vagy hasonló dolog áll az ájulása háttérben. Tudod, hogy elég, ha felidegesíti magát valamin, máris elájul. – A fiú jelenlétében, merő tapintatból nem akarta hangosan hozzátenni, hogy a „valami" többnyire kapcsolatban áll Narutóval.

- Nem emlékezett? – Naruto elmerengett. *Emlékszik csak nem akarja elmondani, nehogy romoljanak az esélyei Sasukénél? Vagy, nem emlékszik, mert annyira álmos volt, és miután visszaaludt elfelejtette volna?* Enyhén megrázta a fejét, hogy magához térjen gondolataiból.

- Hogy jön ehhez Sasuke? Nem értelek.

- Hangosan gondolkodtam? – Naruto ijedten meresztette a szemeit a hunyorogva bólogató nőstények felé.

- Honnan szeded, hogy Sasuke tetszik neki? – szegezte neki újra az előző kérdést. Tekintete értetlenséget tükrözött összevont rózsaszín szemöldöke alatt. Shizune a székében hátradőlve figyelte az érdekes társalgást.

A fiú ciccent egyet, és hanyagul nekivetette a hátát az ajtófélfának. Pillantását szorosan a padlóra összpontosította.

- Van róla egy kép, az éjjeliszekrényén.

- Pfff... Az osztályképünkre gondolsz? – nyomta meg szándékosan a csoportra utaló szót. A fiú bólintott.

- Még szívecskét is rajzolt a feje mellé. – jegyezte meg panaszosan.

A szobában néma csend lett. Sakura nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen. Sejtése szerint Naruto eddig utána koslatott, de most olyan fesztelenül beszélget vele, mint egy baráttal. Testtartása és minden mozzanata arról árulkodott, hogy aggasztotta a dolog. Az pedig csak egyetlen dolgot jelentett.

- Nagyokos, láttad már ki áll Sasuke mellett azon a képen?

Naruto felháborodva tette csípőre a kezeit és mélységesen megsértődött hangon osztotta meg az osztálytársával a gondolatait.

– Hát persze, ne nézz hülyének, nekem is megvan az osztályképünk.

Sakura sokat sejtető mosollyal, várakozóan dőlt hátra a székén. Úgy vélte majd csak rájön magától a dologra, de hamar feladta eme elképzelését. Sajnos nagyon jól tudta, hogy Hinata mennyi ideje rajongja titokban a vele szemben ácsorgó féleszűt.

- Mi van?

- Naruto. Te tényleg ennyire nehezen kapcsolsz, vagy csak megjátszod magad?

Sakura mélyen sértő feltételezésére dohogott magában egy rövidet. Természetesen fogalma sem volt, mire akart utalni a csodálkozva feltett kérdésével. Shizune viszont az órájára nézett, és fölállt a székéről.

- Ha megbocsátotok még nem voltam reggelizni, elszaladnék. – A két fiatal megértően bólogatott neki, miközben nagyot nyújtózott, és kilépett az ajtón. – Ti maradhattok, csak ne zavarjátok őt - fejével a még mindig ájult lány felé intett. Erre is bólogatás volt a válasz. Észre sem vették, hogy eltelt az idő, és közben kicsengettek a második óráról is. Shizune behúzta maga mögött az ajtót, és korgó gyomorral indult meg a büfé felé. Naruto vette a bátorságot, és lehuppant a felszabaduló székre.