Elizabeth:
Egyszerűen nem tudom elhinni ez most a valóság tényleg vissza jelöltek és koreából a világ másik vége a jó istennek hála. Ez csak azért így mondom mert én európában élek, egyszerűen nem tudom elmondani milyen boldog vagyok. Hát most sok mindenkiben fel fog merülni a kérdés hogy miért örülök hiszen nem is értek koreaiul,ez butaság mert én öt nyelvet beszélek ami nem más mint a magyar, angol ,kínai ,koreai és német csak azért mert vannak a rokonaim.Igazából nagyjából a jelentkezésemet csak is koreai honlapokra adtam be mert nagyon imádom azt az országot és ezt nem fogjátok elhinni de saját magam mentem tanulni ezekre a nyelvekre.
Mint befejeztem az elmélkedésemet azonnal felhívtam Taffyt,ès elmondtam neki hogy azonnal jöjjön ide és nem fogja elhinni hogy mi történt.
Helló szia te Taffy kérlek azonnal gyere fel hozzám nem fogod elhinni mi történt!!! - örömömben a szinte kiabálva mondtam bele a telefonba sosem voltam még ilyen boldog.
Rendben elmegyek csak légyszíves ne kiabálj. Amúgy minden rendben? remélem nem esett valami bajod ,ès nem szedtél be semmit - értetlenkedik a telefonba.
Miután beszéltünk a Taffy Vel, nem tudom mi ütött belém de felhívtam a szüleimet bár ne tettem volna!
Szia mami te vagy az? - mondom bele félénken a telefonba mire apám elkapja azt anyutól és bele kiált.
Mi az Elizabeth remélem én is jó leszek neked!!! - kiabál a telefonba-Hát csak nem haza akarod könyörögni magad azok után hogy elmentél? Megmondtam hogy ne csengess többet még anyádnak se,ha ilyen képmutató lányunk van mint te..Habár nekem úgy tűnik már két éve hogy nincs lányom. -mondja egyfolytába a telefonban de én meg se várom a folytatást,azonnal szavába vágok nem érdekel most megmondom neki a véleményem!..
Na idefigyelj papa nem azért hívtalak titeket hogy vissza kéreszkedjek! Csak azért hogy szóljak elutazom koreába.- hallom hogy szinte megéri a telefont olyan ideges nem szoktam veszekedni apámmal mert őszintén megmondva félek tőle de nem izgat.
Na ide figyelj te kis csitri úgy próbáld a lábad kitenni az országból, hogy esküszöm neked eltöröm. Hogy mersz velem feleselni tán nem tudod hogy ki vagyok úgy látom már régen voltál fel pofozva. Lássalak meg még egyszer meg emlegetett a nagy szádat.-szószerint ordít a telefonba én meg remegek miközben hallom mamának a hangját ahogy hogy próbálja apámat csitítani hogy ne beszéljen így velem.
Ha eddig nem érdekelt a sorsom akkor most mit érdekel? Oda megyek ahova akarok két éve már rám se néztek ,nem érdekel....nem érdekelsz te, se a házad, se a vagyonod egyszerűen utállak- kiabálom a telefonba könnyes szemmel mire csak elneveti magát és kinyomja.
Sosem értettem hogy lehetnek ilyenek a szüleim,anyukám mindig kedves volt aranyos . De apa sokszor vert,ami nem úgy volt ahogy ő akarta nagyon megvert,és anya is kapod belőle ha megvédett számára az volt az igazság hogy kapjam amit megérdemlek, ezért utálom őt. Leülök a fotelba sírva és csak emésztem fölfelé dolgokat a miket mondtak nekem erősnek kell hogy legyek,ki tudok állni magamért, az életem olyan amilyennek formálom. Gondolatomat csengőhangja szakítsa meg és Teffy idegesít a nyávogása. Olyan sokáig állhatott kint az ajtóban?
Elizabeth légyszíves engedj be! Nem vicces ,most csak szórakozol velem egy 20 percet csengetek neked. -nyitom ki neki az ajtót majd megölelem.
Bocsáss meg csak a szüleimmel beszéltem és teljesen kikészültem. -lépek az asztalhoz majd leülök ő is ugyanígy tesz csak velem szemben.
Na mesélj mi volt ez a nagyon fontos dolog amit el akartál nekem mondani úgy siettem majd ki törtem a nyakam erre még be se engedsz. -puffancs kodik.
Képzeld...... Hogy is mondjam állítólag felvettek engem egy munkára miután hazaértem akkor láttam egy big hit nevű cég. -lepődik meg majd hatalmas vigyora húzza a száját nevetni.
Eliza ez csodálatos te jó isten hihetetlen vagy ez tényleg nagyon jó hír és mikor fogsz menni az új munkahelyedre. - öröm ködik tovább de mikor elmondtam neki azt hogy mégis hova kell mennem színtelen sápadt.
Te teljesen hülye vagy koreába!!!!!! tudod milyen messze van az, nem nem tudod , tudod milyen veszélyes, nem azt sem tudod! Nem várhatsz neki a világnak és vissza írtál nekik
? Ird vissza hogy nem vállalod el ez Europa tudod milyen messze van Korea ne legyél bolond Liza- emeli fel a hangját és még mindig magyaráz. Úgy szeretem nézni amikor pufies kadik, tudom jól hogy aggódik értem de ha most nem lépek örökre itt fogok maradni.
Tudom Taffy de azt is tudod hogy el kell mennem nekem nehéz itt. Minden nap fogunk beszélni látni fogjuk egymást. -mondom neki mosolyogva.
Miután megbeszéltünk mindent hazament én pedig maradtam pakolni. Végül is válaszoltam hogy elfogadom és kábé egy fél óra múlva jött egy postás egy repülőjeggyel és húszezer dollárral a számlámon. Ez kegyetlenül sok pénz, a vicc az hogy nem kell visszaadni nekik úgyhogy mindet elverem.Reggel az ébresztő órám így ideg szaggato hangjára kelek föl majd realizál om hogy egy fél óra múlva indul a gépem. Amilyen gyorsan csak tudtam hívtam egy taxit fogat mostam fürödtem majd felvettem egy könnyed outfitet
Most már hála az égnek itt állok és várom a repülőt egy óra és itt hagyom ezt a helyet és a rossz emlékeimet is. Úgy hogy viszlát Európa és helló Korea
Szóval ennek a résznek is vége ez egy kicsit hosszú lett de remélem tetszik